CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Ajánlás
Előszó
Első rész
Méra
Kalotaszegi tanítódinasztia
Sztojka Irma
Munkás évek
A Tamás-gyermekek
Szórakozás anno...
Máthé Sándor családja
Nyugdíjas évek
Háborús évek
Gyermekkorom
Mérai étkezések
Receptek
Marhasaláta
Murokleves
Rakott zöldség
Suszterfánk
Tojáspaprikás
Tökfőzelék
Töltött bárány
Töltött krumpli
Almás lepény
Altatott fánk
Bánffy mézes
Boszorkánykrém
Darázsfészek
Karamellszelet
Koldusrétes
Rakott palacsinta
Rántott tejbegríz
Száraz szemes kukorica főzése
Sült döblec
Túrógombóc
Úszó sziget madártejjel
Bodzaszörp
Egresszörp
Fenyőszirup
Kökényszörp
Szilva savanyúságnak eltéve
Keserűgomba eltevése télire
Zakuszka
Cukorrépa feldolgozása
Beszerzés
A padláson
Szappanfőzés receptje
Kendertilolás
Házimunkák
Mesevilág
Második rész
Családunk szájhagyományai
Bevezető
Fehér tyúk
Parancs
Szemérem
Árvák
Páca
Felekezet
Vége a gólyamesének
Mesehős
Karambol
Balerina
Gyümölcs-szüret
Angol óra
Imádság
Kutyásbácsi
Ringlispíl
Vízimalom
Unokáim mondták
Étvágy
Modern világ
Gyűjtőszenvedély
Halandzsa
Pillangó
Milyen ízű?
Elhallások
Altatás
Hol a helyem?
Első, második...
Karácsonyi ének
Szüreti bál
Főzőcske
Bakalódás
Káposztába mi kellett?
Macska-egér játék
Motorhiba
Láz
Tünde szótár
Óriáskerék
Mesemondás
Világítás
Öntözés
Előadás
Vízkorlátozás
Nemtudomka
Tényállás
Többletélmény
Szépségideál
Rock and roll
Anyaság
Virtus
Majom
Gyorsaság
Gyógyír
Városnézés
Identitás
Angol-na
Mikulás
Pontosság
Bevásárlás
Érthetően
Kedvenc műsor
Szerelem
Vakarás
Lakkcipő
Nagy Lajos király lovagja
Műsírás
Boldogság
Hajvágás
Enikőnél
Adakozás
Ki győz?
Honvágy
Házasság
Édesanya
Színház
Cseregyerek
Mátyás király
Magyar szó
Dili
Szülinap
Rajz
Párkapcsolat
Mindenütt jó...
A Gellértben
Érdeklődés
Hiúság
Fütyi
Ünnepi ebéd
Kívánság
Ima
Anyúúú...
Munkamegosztás
A hosszú élet reménye
Harmadik rész
Emlékképek
Előszó
Szerencsés voltam: megtaláltam és lelkemben megtartottam a háború, szüleim
válása, az ide-oda költözések, és rossz házasságom zűrzavarában is a magam
biztos pontját: az anyai nagyszüleim szeretetet árasztó otthonát. Így
biztos érzelmi és földrajzi támasszal a földet nem, de a magam és családom
életét sokszor sikerült kimozdítanom a holtpontból, megoldhatatlannak
látszó kérdéseknek megfelelnem.
A Bika jegyében születtem. E jegyhez tartozók családszeretők, ragaszkodnak
megszerzett javaikhoz. Ez rám is vonatkozik. De én nem anyagi javakat,
hanem emlékeket gyűjtögettem és gyűjtök unokáim számára folyamatosan ma is,
amikor leírom, megőrzöm mondásaikat.
Gyermekkori emlékeimet féltékenyen őrizgetem, néha előszedem, csiszolgatom,
fényesítem, a napfényben időnként megcsillogtatom, elmesélve őket az
érdeklődőknek. Néhány kedves tárgyat is őrzök: Nagyapám vőlegénykorában
menyasszonyának, Nagymamámnak körtefából faragott szépvonalú, monogrammal
ellátott kézitükrét. Valahányszor kezembe veszem, az először Nagymamától
hallott mese jut eszembe: "Tükröm-tükröm, mondd meg nékem...". Nagyapám
fakéregből készült dohányszelencéjét, marok-kukoricamorzsolóját, naplóját.
Nagymama kézi gyertyatartóját a hozzá tartozó koppantóval. (A réges-régi
hashajtóreklámon: "Míg ön alszik, a Darmol dolgozik" látni hasonlót.) És
fényképeket... Megsárgult, lassan halványuló tanúit Nagymama szépségének,
Nagytata komolyságának, gyermekeik, unokáik sokaságának. A boldog
gyermekkornak.
Ennek a kis könyvnek első része néhány szál emlékeim hatalmas csokrából,
életem érzelmi és földrajzi "biztos pontját", a magam és unokatestvéreim
mérai gyerekkorát, a Nagyszüleim életéről ismerteket írtam le. Tudom,
másokhoz hasonlóan, emlékeimmel elfogult vagyok. Mindenik töredékhez,
adomához ragaszkodom, nem tudom mellőzni, kihagyni egyiket sem. Nekem
mindenik fontos, azért, mert a velem történtekről szólnak, vagy valaki
valamikor megtisztelt azzal, hogy elmesélte.
Nagyszüleim háza, telke, idegen kézen ugyan, de még megvan. A kertből
nagyjából már kipusztultak a gyümölcsfák, a ház elhagyatottan, árván,
üresen áll. Azért titkon remélem, hogy ez az öreg ház emlékszik még az
onnan szétrajzó, az onnan ma is emberi melegséggel táplálkozó, egykor
boldogan zsivajgó gyerekhadra.