CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Előszó
Első rész: Az örök harc
Egy király, aki megszolgálja a kenyerét
Ami a királynak nem szabad
Mennyit ér a király?
Mi az a Sabina?
Az Astrapé
Hja, "paraszt", az megint más!
A vezérhalmi Alhambra
A "pellagra miserorum"
A repülőgépek őrültjei
Az ichor
A zivatar egy csepp vízben
Apocatastasia
Egy országgyűlés a XX. században
A király hallgat
A király tesz
Az egyetlen nagyhatalom
Rozáli
A nyolcadnap
Az orosz rém
Rossz napok
A fehér sas
Biberunt magnum áldomás...
Sasza asszony
A Nemzeti Bank kincsei
A jégtengerszem
Az utolsó fegyver
A nő
Egy állam - részvényekre
Hárman egy ellen
Második rész: Az örök béke
"Otthon" város
Az Otthon állama
A világ átalakulása
A világnyelv és betűi
Új bajok
A "nagy liga"
A világromlás
Egy drága szó
A lég vándora
Cham sötét ivadéka
Kin-Tseu
A babiloni hölgy
A szép lótuszvirágok
A vihar előjelei
Harc - vízzel
Hadjárat - vízzel
A repülő halott
Harc a légben
Egy seprűvonás
Az örök béke feltételei
A két rokon fenevad
Te Deum laudamus!
A második millennium vége
Az emberevők
A himalájai csillagda
Harc az égitestek között
Harc a földi csillagok között
A hold
Az új bolygó
Jegyzetek
Bevezetés
Kézirat, kiadások, fordítások
A regény keletkezése, forrásai
Irodalom
Szövegváltozatok
Bevezetés
Jókai szépirodalmi műveit általában két változatban jelentetjük meg,
ezeknek szövege azonos, de az első, a teljesebb változat tudományos
jegyzetapparátust tartalmaz, a második, "népszerű" változatban mindössze
szómagyarázatot talál az olvasó. Ezt a gyakorlatot követjük az egész
sorozat kiadásakor, kivételt csak akkor teszünk, amikor a tudományos
jegyzetek hiánya a mű helyes értelmezését megnehezíti. Ez áll fenn A
jövő század regénye esetében is, ezért csak a "kritikai" változatot
jelentetjük meg, s a jegyzetek alapján ehhez is magyarázatot fűzünk.
A regény elsősorban gazdagságával nyűgözi le olvasóját, sokan mint az első
magyar science fiction alkotást becsülik, mások a monarchia szatíráját
látják benne, ismét mások a mű utópista részében gyönyörködnek. Mindezt
Zöldhelyi Zsuzsa nagy szorgalommal és hozzáértéssel készített jegyzetei
alaposan tárgyalják, itt nem is térünk ki rájuk, mindössze A jövő század
regénye politikai mondanivalóját elemezzük:
1861-ben Jókai politikai beszédében a 48-as törvények visszaállítását
követelte, Teleki László, majd Tisza Kálmán ellenzéki pártjának tagja, A
Hon című pártpolitikai lap szerkesztője volt. A 67-es kiegyezést nem
fogadta el, küzdött ellene mint politikus, de még nagyobb sikerrel mint
író. 1869-ben adta ki A kőszívű ember fiait, melyben a szabadságharc hős
honvédeiről, az osztrákok vereségeiről szólt, s ezzel az önálló magyar
honvédsereg szervezését követelte. Majd a Fekete gyémántok hirdeti a magyar
gazdasági élet erejét és lehetőségeit, az Eppur si muove pedig a nemzeti
kultúra felvirágzásának ígéretét.
A három regény művészi formában ugyanazt követeli, amit a kor ellenzéki
politikusai: önálló hadsereget, nemzeti bankot, szabad magyar művelődést.
És az író a negatív oldalt is bemutatja: Az arany ember romantikus
antikapitalizmusa a monarchia gazdasági életének bírálatát is tartalmazza.
Ilyen előkészület után gyűjti Jókai új regényének anyagát. Ebben felelni
akar a legnagyobb külső- és belső politikai kérdésekre. Életképes-e a
monarchia, kibír-e egy háborút? Tud-e otthont nyújtani ez az államszövetség
a magyarnak, a székelynek?
...
A regényhez fűzött jegyzetek egyértelműen bizonyítják, hogy Jókai ebben a regényében is a kor nagy kérdéseire keresett választ. Sokszor napihírből indult ki, máskor tudományos publikációt használt fel, de mindig a kor dokumentumaiból merített. A politikai helyzet szinte kilátástalannak látszott, a technika csodájára volt szükség, csak az teremthette meg a kibontakozást. A csodatevő, Tatrangi Dávid, ez a székely ezermester legyőzi a háborút, örök békét teremt, s olyan országot, amely minden tekintetben ellentéte a Nihilnek. Ebben az új hazában az ész győzedelmeskedik, az erkölcsi jó uralkodik, és a tudomány fejlődésének csodálatos távlatai nyílnak meg.Az örök béke világát Tatrangi Dávid teremti meg: Jókai optimizmusa hazaszeretetének jellemző megnyilvánulása. Merész képzelet szülte ezt a békés világot, de ma is szívesen gyönyörködünk benne.