CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Meghívó az Első (Benidormi) Magyar Őstörténeti Találkozóra
Csihák György: A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület őszinte története I.
Jegyzőkönyv
A Találkozó jegyzőkönyve
Az előadások tartalmi kivonata
A Benidormi Magyar Őstörténeti Találkozó (BMÖT) Házirendje
Nyilatkozat
A Benidormi Magyar Őstörténeti Találkozó (BMÖT) Műsora (tervezet)
Meghívó a Második Magyar Őstörténeti Találkozóra Zürichbe
Az előadások teljes szövege
Blaskovics József: Néhány Árpád-kori személy- és helynév tanúsága
Érdy Miklós: A Körösi Csorna Emlékév összegzéséhez - Körösi Csoma el nem ért végcéljánál
Érdy Miklós: Kutatóúton az ősi Khorezmben
Farkas József: Kígyóábrázolások szatmári szekereken
Farkas József: A szatmárcsekei temető sírjeleinek kérdéséhez
Henkey Gyula: A magyarság kontinuitása magyarországi népességek antropológiai vizsgálata alapján
Kovárczy István: A magyar-normann kapcsolatokról
Paál Zoltán: Arvisura. Ismerteti Csihák György
Rojkóné Bakos Ibolya: Látogatóban a hunzáknál
Sárkány Kálmán: Az emberformájú sárkány
Sárkány Kálmán: Csodaszarvas mondáink és legendáink
Szűcs Ferenc: Őstörténetem és elektronika
Utószó
Meghívó a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület 1986. évi
rendezvényeire
Angol nyelvű összefoglalás
Francia nyelvű összefoglalás
Német nyelvű összefoglalás
Előszó
Minden népet meghatároz a múltja, és minden nép mai életével saját jövőjét
írja. Ezért tehát, ha az olvasó azt kérdi, hogy miféle könyvet tart a
kezében, az a válasz: mágikus tükör ez, amelybe ha tekint, a magyar nemzet
messzi múltjába lát és a jövőjébe is néz.
"Sagittis hungarorum libera nos Domine" - imádkoztak Európa-szerte, midőn
eleinket megismerték, s alig száz év múltán az első keresztény királyunk
már a történelem egyetlen koronáját hordta, amely máig szent.
Csoda történt? - vagy egy nem mindennapi kulturális örökség lőn testté a
Kárpát-medencében?
A magyar föld gazdagsága, mélyének kincsei, népe szorgalmának gyümölcse
ezer év óta csábította a gyilkos hódítók özönét, s önvédelmi harcában
őrlődött a magyar. A XV. században a magyar királyságnak annyi lakosa volt,
mint amennyi a mai Franciaország területén élt akkor. Ma világszerte van
talán tizenötmillió magyarajkú ember. Az újvilág fölfedezéséig Magyarország
volt Európa fő arany-, ezüst-, só- és vágóállat-szállítója. Corvin Mátyás
idejében egy középparasztnak negyven marhája volt. Az egész középkorban a
szolgáknak is volt lovuk, ami Bizáncban sem létezett. A renaissance
virágkorát Magyarországon élte. A Szent Péter bazilika a magyar tulajdonú
Szent István zarándokház helyére épült, abban az időben, amikor Rómába csak
a magyar vagyon vándorolt zavartalanul. A német-római császárok eközben adó
fizetésére kötelezték a pápát.
Véletlenek sorozata ez a történelemben, vagy egy egészséges növény
kiterebélyesedése, amelyet jó földbe ültettek, s gyökerei az élet vizéhez
érnek?
A trianoni békeparancs kidolgozásánál a Kárpát-medencéből és környékéről
egyetlen lakossági statisztikát tartottak szakszerűnek, a magyarét. Ezen
statisztika szerint az akkori Magyarország lakóinak többsége önmagát nem
tartotta magyarnak. Ők máig úgy tudják, hogy a Kárpát-medencébe előbb
jöttek, mint a magyar. Pont ők nem rettegték a magyarok nyilait? Meglehet.
Ezek a népek ma embertanilag éppúgy felerészben törökös megjelenésűek, mint
a magyar. Sőt: mint Árpád népének honfoglalói, akik viszont a Kárpát-
medencében már bejövetelükkor felerészben törökös népességet találtak. A
Corpus Juris Hungarici jogbiztonságot adott nőnek és férfinek, magyarnak
és idegennek, kereszténynek és zsidónak. Akkor, amikor Európa népei
patriarchális rendszerű, egynyelvű és egyhitű országokat igyekeztek
létrehozni - tűzzel és vassal. Ez a történelmi Igazság,
A keresztény Európa történelme nem ismer még egy népet, amely annyi
forradalmat hajtott volna végre, mint a magyar. A magyarok forradalmai
vértelenek.
Van ennek oka? A történelemben mindennek van oka.
A magyar vérében érdekes sajátosságokat hordoz - ez a haematológia
megállapítása -, különleges nyelvet beszél, jellemző zenei anyanyelve
van és zenei nagyhatalom. Népművészete páratlan gazdagságú, archaikus
ihletésű és sokirányú ezoterikus tudásról árulkodik, a gyökerei Közel- és
Távol-Keletre nyúlnak. A Kárpát-medencében található régiségek és nevek
az emberi múlt legnagyobb mélységeibe vezetnek, az etnikum hatezer éve
folyamatos.
Miért kell mindezt újra kutassuk és fölfedezzük? Mit és miért felejtettünk
el a máig vezető hosszú-hosszú úton? Merre és hová vezet térben a
Kárpát-medencéből, és időben a mától visszafelé? Milyen jövő van írva
ebben a múltban?
Zürich - Turicum, 1988. ígéret hava
Csihák György a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke