Tétel adatlapja
CÍMLAP
Bojtár Endre [et al.]
A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

I. kötet

A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Rédei Károly)
Einleitung (Moritz Csáky)


Művelődési pluralitás a Duna-völgyi népek kultúrájában, különös tekintettel Bécs és a magyar főváros szerepére
Kulturelle Pluralität: die Rolle Wiens und Budapests für die ungarische Kultur und die Kulturen der Donauvölker

Csáky, Moritz: Die historisch-literarischen Wechselbeziehungen zwischen Österreich und Ungarn an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert
Fried István: Irodalmi áramlatok és kölcsönhatások Kelet-Közép-Európa irodalmaiban
Gunda Béla: Die ungarische Volkskultur in der Kulturentwicklung Mitteleuropas
Bojtár Endre: A nemzeti kérdés és a filológia Közép- és Kelet-Európában
Böhm, Orsolya: Die Literatur und Kultur Ungarns im Spiegel der Wiener Zeitschriften 1800-1820
Cesnaková-Michalcová, Milena: Die Entwicklung des Theaters in der Slowakei an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert
Dömötör Ákos: Das ungarische Predigtexempel im 18. und 19. Jahrhundert
Futaky, István: Die Universität Göttingen und ihre Studenten aus dem Karpatenraum im 18. und 19. Jahrhundert
Holl Béla: Der Geschichtsunterricht in den ungarischen Piaristengymnasien um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert
Kesztyűs, Tibor: Bedeutung der "Göttingischen Gelehrten Anzeigen" für die Kultur- und Geistesgeschichte der Donauvölker, 1739-1812
Kókay György: Die Bedeutung der Wiener Publizistik für die ungarische Kultur der Aufklärung am Ende des 18. Jahrhunderts
Mádl Antal: Die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert und ihre literarische Ausstrahlung in Wien bzw. Pest-Buda bis zur Revolution 1848
Ötvös Péter: Die popularphilosophische Rezeption der Wiener Aufklärung in Ungarn am Ende des 18. Jahrhunderts
Seidler, Andrea: Das deutsche Zeitschriftenwesen des Donauraumes (Wien-Pressburg-Pest-Buda) in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts
Szili Katalin: Magyar nyelvkönyvek szlovák ajkúaknak a XIX. század első felében
Vajda György M.: Wien als Geburststätte von Literaturen um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert
Wéber Antal: Pest und Wien in der Zeit der Aufklärung


Nemzeti kérdés, irodalom, irodalomtudomány
Nationale Frage, Literatur und Literaturwissenschaft

Ferdinandy, Miguel de: Systematische Einordnung der ungarischen Literatur
Bíró Ferenc: A nemzet-, nyelv- és irodalomfogalom alakulása a XVIII. század végén
Bitskey István: Johann Ladislaus Pyrker und die europäische Literatur
Csetri Lajos: A magyar irodalmi nyelvújítás korának irodalomszemlélete
Di Francesco, Amedeo: Metastasio és a magyar költői nyelv a 18. század második felében
Dung, Truong Dang: A XIX. századi magyar irodalmi népiesség tanulságai
Éder Zoltán: Honismereti törekvések a XVIII. század végén az első magyar nyelvű útikönyvben
Kerényi Ferenc: A magyar hivatásos színészet eszmei és gyakorlati tájékozódása a XVIII. és a XIX. század fordulóján
Kőszeghy Péter: A népiesség-fogalma az irodalomtudományban
Margócsy István: Eszmetörténeti és irodalomszemléleti kérdések a nyelvújítás hátterében. A nyelv tudományos és esztétikai szemléletének szétválása
Mavius, Götz: Dénes von Pázmándy, Abgeordneter und Präsident des Abgeordnetenhauses; und seine Einstellung zu den nicht-magyarischen Minderheiten in Ungarn (Unter besonderer Berücksichtigung seines Ausgleichserrtwurfes 1849)
Nagy János: Vörösmarty nemzettudata
Pražák, Richard: Die Aufklärungsphase der tschechischen Nationalen Wiedergeburt und Ungarn
Sárközy Péter: Az olasz árkádikus kultúra közép-európai jelenléte és hatása a XVIII. század végi Magyarországon
Szabó G. Zoltán: Nemzeti nyelv - nemzeti irodalom. Vörösmarty, Czuczor, Erdélyi János nyelvészeti munkáiról
Szilágyi Ferenc: A "Nationalcharakter" s értelmezése Csokonainál. (A költő Herder-élményéhez)
Tarnai Andor: Latinság és magyarnyelvűség a régi magyar irodalomban
Vu Ngoc Can: Petőfi kapcsolata a népköltészettel és versei vietnami nyelvre fordításának néhány problémája


A paraszti polgárosodás kérdései a Duna-völgyében. A népi kultúra fellendülése és hanyatlása
Die Frage der bauerlichen Verbürgerlichung im Donauraum. Aufschwung und Verfall der Volkskultur

Gráfik Imre: Hajósvállalkozók a Duna-mentén a XIX. század közepén
Kisbán Eszter: Nahrungskultun zwei Phasen des Wandels um 1800 und 1900
Küllős Imola: Paraszti írásbeliség: a folklór új formái
Létay Miklós: Vándorárusok és -iparosok Pest-Budán a 19. században
Lukács László: A székesfehérvári iparosok nyelvi-kulturális problémái a 18-19. században
Schubert, Gabriella: Die Rolle der Kleidung in den Nationalbewegungen der Donauvölker
Selmeczi Kovács Attila: Kapcsolatok az osztrák és a magyar népi eszközkultúrában. Egy 19. századi eszköztalálmány mint a paraszti polgárosodás képviselője


A népművészet mint a nemzeti kultúra forrása
Die Volkskunst als Quelle der nationalen Kulturen

Bánó István: Népdalszövegeink költői mondattanához
Nagy Jenő: Beiträge zu den ungarischen trachtengeschichtlichen Forschungen in Rumänien im Lichte der Wortgeschichte
Ujváry Zoltán: Kapcsolatok és párhuzamok a magyar és az osztrák népi színjátszásban
Verebélyi Kincső: Illuminált népi kéziratok a XVII-XIX. században
Voigt Vilmos: A magyar mese- és mondakutatás bécsi triásza


A nyelvtudomány szerepe a nemzeti kultúra fejlődésében
Die Rolle der Sprachwissenschaft in der Entwicklung der nationalen Kultur

Benkő Loránd: Elméleti törekvések a felvilágosodás korának magyar nyelvtudományában
Geyer, Ingeborg: Ungarischer Wortschatz in der Wiener Umgangssprache und älteren Wiener Mundart
Hajdú Mihály: A XVIII-XIX. századi magyar népnyelv német jövevényszavai
Hanzeli, Victor: Gyarmathi Sámuel Nyelvmesterének metanyelvezetéhez
Kálmán Béla: Sprachwissenschaft und Nationalbewusstsein um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert
Kiss Jenő: Österreichisch-ungarische Kontakte im Spiegel der Lehnwörter westungarischer Dialekte
Kokla, Paul: Die Sprachneuerung in der Entwicklung der ungarischen und estnischen Schriftsprache
Kovács Ferenc: Die Herausbildung der ungarischen linguistischen Terminologie
Mikó Pálné: Márton József bécsi működése
Ördög Ferenc: Az első magyarországi népességösszeírás (1745-1771) mint névtudományi és művelődéstörténeti forrás
Vörös Ottó: A helynévadás gyakorlata a magyar-német-délszláv nyelvhatáron


Történelem, kultúra és nyelv
Geschichte, Kultur und Sprache

Beöthy, Erzsébet - John-Steiner, Vera: Advantages and Disadvantages of the Story Retelling Methods Hungarian-English Bilingual Research
Boba, Imre: In Defence of Anonymus Belae Regis
Corradi Musi, Carla: A fa kultuszának hagyománya a magyar és a germán népeknél
Füredi Mihály: A Linguistic Data Base of the Hungarian Lexicography
Gabriel, Astrik L.: Hungarian Students and Masters who attended both the Universities of Vienna and Paris
Ginter Károly: Nyelv- és magyarságtudat a szétszórtságban
Gutay, László: A nukleáris láncreakció és az osztrák-magyar kulturális hagyományok
Haraszti György: Schönes neues Lied von Ofen. (Jiddische Chronik in Versen über die Belagerung von Buda i. J. 1686)
Kosztolnyik, Zoltán: A View of History in the Writings of Gerhoch of Reichersberg and in the Medieval Hungarian Chronicles
Ress Imre: Die Ergebnisse der Hungarica-Erschliessung im österreichischen Staatsarchiv
Somos Béla: Mit tudnak más kontinensek lakói Magyarországról?





II. kötet


Vorwort (Horst Haselsteiner)


Művelődési pluralitás a Duna-völgyi népek kultúrájában, különös tekintettel Bécs és a magyar főváros szerepére
Kulturelle Pluralität: die Rolle Wiens und Budapests für die ungarische Kultur und die Kulturen der Donauvölker

Balassa Iván: Volkskultur in Ungarn im Vergleich zur Kultur der Nachbarvölker
Haselsteiner, Horst: Schule und Bildung in Ungarn im Zeitalter des Dualismus
Bécsy Tamás: A Duna-völgyi népek rajza a 19-20. század fordulójának magyar drámairodalmában
Bjorn Andersen, Zsuzsanna: Einige Züge der ungarischen Kulturentwicklung um die Jahrhundertwende; Zur Rezeption Georg Brandes in Ungarn
Cindori, Marija: A szerb irodalmi folyóiratok és a kelet-közép-európai kapcsolatok a XIX. és a XX. század fordulóján
Guszev, Jurij: A magyar irodalom fogadtatása a szocialista országokban és annak előzményei
Husová, Marcella: Die literarische Bewegung der ungarischen Moderne "Nyugat" aus der Sicht der tschechischen Rezeption im ersten Jahrzehnt des 20. Jahrhunderts
Jakócs Dániel: A magyar kultúra recepciója Bulgáriában 1878-1914 között
Kajtár Mária: Die Wiener und die Budapester Publizistik an der Jahrhundertwende
Kárpáti, Paul: Kapcsolat, kölcsönösség, hatás Jókai 1870 és 1875 közötti németországi fogadtatásában
Käfer István: Magyar sztereotípiák az 1867-1918 közötti szlovák irodalomban
Kosa László: Die Idee des "Europa im Kleinen" in der ungarischen Ethnographie
Lengyel Béla: Karl Kraus und Ungarn
Najdenova, Jonka: A bolgár-magyar kapcsolatok jellegének és korszakolásának kérdéséhez (különös tekintettel a XIX-XX. századi bolgár-magyar irodalmi kapcsolatokra)
Norvik, Piret: Zu den ungarisch-estnischen Literaturbeziehungen an der Wende zum 20. Jahrhundert
Sieroszewski, Andrzej: Magyarország és Közép-Európa Németh László gondolati rendszerében
Szakolczay Lajos: Sinkó Ervin bécsi folyóirata, a Testvér
Szaladze Manana: Magyar irodalom Georgiában
Szávai János: Bécs a magyar emlékírás tükrében
Szőke György: Bécs-Budapest: a pszichoanalízis kisugárzása a magyar szellemi életre (1900-1918)
Szörényi László: Bécs szimbolikus szerepe Krúdy Gyula műveiben
Tamás Attila: Dezső Kosztolányi und die österreichische Lyrik
Tomiš, Karol: A magyar irodalom fogadtatásának időszakai a 20. századi szlovák irodalomban
Tverdota György: Németh Andor és Bécs
Wojatsek, Charles: Arany János hatása a szlovák irodalomra


Nemzeti kérdés, irodalom, irodalomtudomány
Nationale Frage, Literatur und Literaturwissenschaft

Balassa Péter: Traditionsdeutungen in der jüngsten ungarischen Prosa
Cavaglià, Gianpiero: Hazafiság és irodalom. Megjegyzések egy századeleji vitához Ignotus körül
Csapody Miklós: Program és nemzedék a két világháború közötti Erdélyben. Az Erdélyi Fiatalok 1930-1941 (vázlat)
József Farkas: Die nationale Frage in der ungarischen Literatur zur Zeit der Auflösung der Monarchie
Kántor Lajos: Kísérletek az irodalom híd-szerepének érvényesítésére Erdélyben
Király István: Lukács György nemzettudata
Kiss Gy. Csaba: Zum Kontext der ungarländischen Literaturen am Anfang des 20. Jahrhunderts
Kovács J. Béla: A Brassói Lapok és a nemzetiségi kérdés
Melczer Tibor: Babits Mihály felfogása a magyar nemzeti kérdésről és az Osztrák-Magyar Monarchiáról 1919-ig
Pál Lajos: Die Nationaütätenfrage und der "dritte Weg" in der Tätigkeit von József Eötvös Anfang der 60-er Jahre des 19. Jahrhunderts
Pomogáts Béla: Kísérletek az együttműködésre. Erdélyi magyar-román-szász irodalmi kapcsolatok a 20. század elején
Rákos Péter: Adalék a nemzeti alkattanhoz (Ady kapcsán)
Stier Miklós: Die nationale und Nationalitätenfrage in der Theorie und Praxis der ungarischen und österreichischen sozialistischen Bewegung bis zur Jahrhundertwende (Versuch eines Vergleiches)
Székely András Bertalan: Közös dolgaink. Magyarok és szomszédaik közgondolkodásunk tükrében
Totosy de Zepetnek, Steven: Ein Bild der Gesellschaft bei Theodor Fontane und Lajos Tolnai. Einige literatursoziologische Bemerkungen


A paraszti polgárosodás kérdései a Duna völgyében. A népi kultúra fellendülése és hanyatlása
Die Frage der bauerlichen Verbürgerlichung im Donauraum. Aufschwung und Verfall der Volkskultur

Andrásfalvy Bertalan: Györffy István közművelődési eszméi
Erdélyi Zsuzsanna: Die Parallelen der archaisch-ungarischen Volksgebete in der sakralen Tradition der Donauvölker
Fejős Zoltán: A népművészet divatjának első korszaka
Gergely Katalin: Paraszti polgárosodás a népi öltözködésben - A népviselet átalakulása, a paraszt-polgári öltözet megjelenése
Horváth Terézia: A magyar és a szomszéd népek ékszerkultúrájának néhány jellemvonása a XIX-XX. század fordulóján. (Ékszeranyagok a Duna mentén)
Kiss Mária: A népi kultúra alakulása, különös tekintettel a magyarországi Duna-menti délszlávok szokásaira
Kriza Ildikó: A ponyvairodalom és a szájhagyomány kapcsolata a parasztság körében a 19. század végén
Páll István: Ház- és lakáskultúra az Észak-Tiszántúlon a XIX-XX. század fordulóján
Tátrai Zsuzsanna: Osztrák-magyar interetnikus kapcsolatok a jeles napi szokásokban


A népművészet mint a nemzeti kultúra forrása
Die Volkskunst als Quelle der nationalen Kulturen

Barth János: A kalocsai népművészet magyar jelképpé formálódásának folyamata
Görömbei András: A folklór szerepe Nagy László költészetében
Lehtinen, Ildikó: Népviselet és nemzeti öntudat. "Jegyes a mi viseletünk"
Moser Zoltán: "Fölszállott a páva..."
Nagy Ilona: Kálmány Lajos és a századforduló mitológiai kutatásai
Tóth Emília: A magyar kultúra hatása egy nemzetiségi falura és népdalkincsére


A századforduló irodalmi-művészeti irányzatai
Literarisch-künstlerische Richtungen der Jahrhundertwende

Alexa Károly: Világkép és novellaforma a XIX-XX. század fordulóján. A mese felkutatása, kifosztása és megsemmisítése (Vázlat)
Birnbaum, Marianna D.: A magyar szecesszió néhány problémájához
Bodnár György: A magyar premodern elbeszélés válaszútja
Cazelles, Nicolas: A műballada egyetemes műfaj. Arany Jánossal a Duna mentén. Az öregkori balladák
Cygielska, Elzbieta: Szecessziós elemek a lengyel és a magyar irodalomban
Csűrös Miklós: Megjegyzések a 19-20. század fordulójának irodalmi népiességéről
Deréky Pál: A magyar avantgárd irodalom fogadtatásának kezdetei (1915-1917)
Eőry Vilma: Stílusirányzat és mondatszerkesztés. A szabad függő beszéd szerkezetének szerepe a stílusirányzatok elhatárolásában
Erdődy Edit: Szempontok a századelő magyar drámájának értékeléséhez és megközelítéséhez
Fehér Erzsébet: A magyar avantgárd eposz műfaji előzményei
Gömöri György: Szecessziós elemek Határ Győző színdarabjaiban
Horváth Károly: A szimbolikus-filozofikus költemény a kelet-közép-európai irodalmakban. Krasinski, Madách, Eminescu
Kálmán C. György: A magyar avantgárd líra kezdetei
Kemény Gábor: Életérzés és stílusforma Krúdy Gyula "bécsi" regényeiben
Kenyeres Zoltán: A Nyugat indulása és a közép-európai századforduló
Kovács Éva: Die Wiederholung als textordnende Kraft und stilistisches Mittel in einer frühen Csáth-Novelle
Láng Gusztáv: Bölcselet és poétika. Megjegyzések a magyar századvég természetlírájáról
Lőrinczy Huba: Csáth Géza és E. T. A. Hoffmann. Szecesszió és romantika kapcsolata egy novella tükrében
Nagy Miklós: Grillparzers Wirkung in Ungarn (1918-1986)
Németh G. Béla: Einige charakteristische Merkmale des österreichischen und ungarischen Impressionismus und Symbolismus
Németi-Sargina Ludmilla: A bécsi szecesszió és századeleji irodalmi-művészeti irányzatainak magyar, cseh, lengyel és orosz variánsai
Ónodi László: Einige Aspekte der österreichischen und ungarischen Literatur um die letzte Jahrhundertwende
Pók Lajos: Die ungarische Sezession und Europa
Sivirsky, Anton: Magyar folklór vagy német romanticizmus?
Szabolcsi Miklós: A későszimbolizmus a magyar és az osztrák irodalomban
Szegedy-Maszák Mihály: Musil und Ottlik
Széles Klára: A modern magyar líra születéséről egy irodalomelméleti hipotézis alapján


A nyelvtudomány szerepe a nemzeti kultúra fejlődésében
Die Rolle der Sprachwissenschaft in der Entwicklung der nationalen Kultur

Bachát László: Nyelvváltozatok a 19-20. század fordulóján
Bokor József: Előrevivő és visszahúzó vonások a 19. század végének magyar nyelvtudományában
Büky Béla: Das Fortleben der Sprachphilosophie des "Wiener Kreises" in Ungarn
Fábián Pál: Die sprachlichen Grundlagen der Stilrichtungen in Ungarn am Anfang unseres Jahrhunderts
Fazekas Tiborc: Soziologische Aspekte in der ungarischen Dialektforschung
Horváth Mária: Nyelvi kölcsönhatások Ausztria és Magyarország között a monarchia idején
Juhász Dezső: Nyelvjárásismeret a századfordulón
Kovács László: A nyelvjárások és a köznyelv viszonya nemzetiségi környezetben
Nagy Gábor: Nyelvi eszmények Magyarországon a századfordulón
Szabó Törpényi Ádám: Die Rolle der Sprachwissenschaft für die Entwicklung der nationalen Kulturen in Rumänien
Szathmári István: A magyar irodalmi és köznyelv a XX. század fordulója körül
Végh József: Ergebnisse und wissenschaftliche Fragen der neueren ungarischen Orts- und Flurnamensammlung
Zaicz Gábor: József Budenz, der Etymologe (Zur 150. Wiederkehr seines Geburtstages)


Történelem, kultúra és nyelv
Geschickte, Kultur und Sprache

Galambos Ferenc Ireneus: A nyelvtudomány és a népművészet szerepe a nemzeti kultúra megtartása és elmélyítése terén Burgenlandban
Hangáy Zoltán: Tudomány, művelődés és középiskola a 19. század végén
Könnyű László: A magyar vers angolra fordításának problémái
Schöpflin Gyula: Irodalom a száműzetésben
Veenker, Wolfgang: Megjegyzések egy magyar nyelvű minimumszótár összeállításához

Névmutató



Előszó

A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megrendezésére 1986. szeptember 1-5. között Ausztria fővárosában, Bécsben került sor. A kongresszussal kapcsolatos szervező munkát és a kongresszus megrendezését a Nemzetközi Magyar Filológiai Társasággal együttműködve két intézet - a Bécsi Egyetem Finnugor Intézete és az Osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet - vállalta magára.

A hungarológia komplex tudomány, és mint minden nemzeti tudomány, egyúttal az egyetemes emberi kultúra részét is képezi. A hungarológia kutatásának és oktatásának az a célja, hogy a magyar szellemi értékeket az egyetemes emberi kultúra és civilizáció számára hozzáférhetővé tegye, és rajtuk keresztül az egyetemes emberi művelődést is gazdagítsa.

Ennek megfelelően a kongresszus témája "A magyar nyelv, irodalom, történelem és néprajz a Duna-völgyi népek kultúrájával kölcsönhatásban, különös tekintettel a 18-19. és a 19-20. századfordulójára" volt. A tematika pontos körülhatárolása biztosította, hogy a magyar művelődést a szomszédos népek kultúrájával való kölcsönhatásban elemző témakörök alapos és sokoldalú vizsgálatnak legyenek alávetve.

A plenáris- és a szekcióelőadások - tekintettel a többi Duna-völgyi nép kultúrájával való érintkezési területekre - az egyes diszciplínák és korszakok legújabb kutatási eredményeit hozták napvilágra. A jelzett témakörök vizsgálatára és megvitatására Bécs mint a kongresszus színhelye, különösen alkalmas volt. Hiszen ismeretes, hogy ez a város mindkét korszakban a Duna-menti népek - köztük a magyarság - nyelvének és irodalmának fejlődésében rendkívül pozitív, megtermékenyítő szerepet játszott. A nyugat-európai kulturális áramlatok is elsősorban Bécsen keresztül jutottak el Magyarországra. Ugyanez érvényes persze az egykori monarchia többi népének kulturális és civilizációs haladására is.

A fő témára vonatkozó előadások 8 plenáris és 160 szekcióelőadás keretében hangzottak el. Egyes résztvevőknek - korlátozott mértékben - lehetőséget adtunk, hogy egyéb témákról szólhassanak, ha a kérdéses előadás a kongresszus, a hallgatóság számára érdekesnek mutatkozott. Ezeket az előadásokat a hetedik szekció (Történelem, kultúra és nyelv) foglalta magába.

Mint már esett róla szó, a hungarológia kutatóinak és oktatóinak nemzetközi seregszemléjére immár másodszor került sor, ezúttal Magyarországon kívül, Ausztriában. A kongresszus színhelye jól kifejezésre juttatta a magyarságtudomány nemzetközi jellegét. A hungarológia tudományágainak köre örvendetesen bővült. Az első kongresszus (Budapest, 1981) - a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság eredeti célkitűzéseinek megfelelően - a magyar nyelv- és irodalomtudományt, valamint a néprajzot ölelte fel.

E második kongresszuson - jóllehet még kisebb mértékben - egyéb diszciplínák (történelem, művelődéstörténet, szociológia, szociográfia) is szóhoz jutottak. Ez a témabővülés nyilvánult meg a fő téma címében és a meghirdetett előadásokban.

A kongresszus rendkívül fontos esemény volt a világ hungarológusai számára: rendezvényünknek 23 országból 360 résztvevője volt. A plenáris és a szekcióüléseken 168 előadás hangzott el. Nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy a II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak Bécsben történt megrendezése egyúttal a Magyarország és Ausztria között hagyományosan szoros és jó kapcsolatoknak is beszédes tanújele. A két ország közötti jó viszonyt, továbbá tanácskozásunk nemzetközi jelentőségét igazolja az a tény, hogy a megnyitó ülésen magyar és osztrák kormánykörök egyaránt képviseltették magukat.

Rédei Károly


×