CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Mártius 15
Szegény arisztokrácia
Tavaszi öngyilkosok
Hölgyek a redakcióban
Az első polgári házasságok
Hullatja levelét az idő vén fája
Egy magyar nemes és politikája
Tokaj
A gyermek szeme
A régi Magyarországból
Szeptember
Őszre hajlik
Sneider Fáni
Pesti levelek
Szeptemberi alkonyat
Az új regény
Az álmok visszatérnek
Téli bál
A virrasztóhoz
Pesti hajnal falusi álma
Téli hadjárat
Egy estém Pesten
Farsang
Emlékezés a lengyel levesről
Alvó nők városa
A bolygó zsidó
Márciusi vecsernye
A háromszoknyás lányok
Kesztyűben és felöltőben
Éjjeli látogatás
A nők keze
Angelika keserű estvéje
A gyermekkori hősök bukása
Álmatlan éjszaka
Péter és Pál eljönnek Magyarországba 1915-ben
Feljegyzés a torony falára
Emlék Nadjedzsa Szergejevnáról
Napszállat után egy magyar faluban
Barátaim ruhája és lelke
Utazás Bécsbe
Egy őszi estém Pesten, 1915-ben
Őszi lábak
Felhő
Éji út
A bécsi szennyes
A diákok éhsége Pesten
Mariska Bécsben
Hídavatás
Bujdosó magyarok és fogoly magyarok
Ne félj!
Szerelem bolondjai a háború alatt
Vízkereszt napján a háborús fővárosban
A "nyilas ház" látogatói
Messze pirosló tájak
Az újságíró halála
Töltött káposzta Bécsben
Nagyvárad
Divat
Vozáry
Tavaszi halál
Zöld játék
Nagyböjt
Gordonkázás
Az egérszagú vének
Egy cinkotai polgár kalandjai
Bujdosó
Határszéli Podolin boldog évei
Újhold
Mézeskalács
Nyírség
A magyar föld élete
Rip
Anna-bál
Három óra
Búcsú Senki szigetétől
A Démonhoz
A lumpokról
A fehér talpú nő
Utazás egy habsburgi temetés körül
Egy királyné albumába
A könyvárus
A koronázás
Koncert
Tavaszi nap
Jegyzet Tisza gróf rendjeleihez
Tél, 1917
József-napi vendégek
Egy rossz nap helytelen feljegyzései
Tavaszi út 1917-ben
Néma Magyarország
Rothschildék Pesten
Fogadó a régi világhoz
Az amazonok harca 1917-ben
A vendég az ebédlőben
Ramsli
A borász
Lélekharang a bécsi fiatalember felett
Józsefvárosi este
Egy régi ember vallomása
Magyar sóhaj
Angyalos bankó
A rajzó lomb
Szentiván
Júniusi alkony
Jegyzet egy régi kalendáriomba 1917-ben
Nyári fény
Új kenyér
Az álomlátók
Bodega
Baljóslatú nap
Pest aranykora
Ősz és Tollas János hírlapíró csatája
A fecske
Őszi éjszaka
Kis huszárok
A tékozló fiú
A bécsi kalap
A pesti telefonosnők
Tíz napig vakáció
Csizmás Kandúr
Mack Benno, a gentleman betörő
Szent Januárius
Károlyi
Ködben
Fecskék
Böjti szelek
Tavasz
Asszonyklub
A szemérem litániája
Tavasz halottai
Bécs
A tanítók májusa
Tilos
Új nevek a kapu alatt
Az aranyhéjú kenyér földjén
A régi és az új óra
A régi mámor
Milyen Magyarország?
A kaszás
Pesti vizit
Előszó egy könyvhöz
A gyermek és a hiéna
Kisasszony a kalapács alatt
A sisak nélküli lovag
Totem- Tabu
Levél a legöregebb pesti emberhez
Történelmi reggel
Beteg város
A honleányhoz
Kézimunka
Az új honfoglalás
Naplójegyzetek zord időből
Magyar köztársaság
Kunfi, a népminiszter
Fényes, a nemzetőr
Buza, a búza-miniszter
Köztársasági emlék
Hock, a forradalom papja
Astoria folyosója
Divatlevél
Garami miniszter úr
Hogy tört ki a forradalom?
Falusi emlék
Köszöntő az új évben
Jegyzet egy báli legyezőre
Doktor Biedermayer
Szervusz, kegyelmes uram
Bőhm rózsáskertje
Magányi
A Naphoz
Mi lesz holnap?
A betyárok országútján
Régi és új regényhősök
Orosz hangok
A gyalogúton
Új történelmet kell írni
Szegény gyerekek a Szigeten
A balga útitárs
Vándorlegények
A kápolnai földosztás
Fülszöveg
Krúdy Gyula életmű-sorozatának legújabb kötete az író publicisztikai írásainak válogatását tartalmazza. A gyűjtemény első cikkének a dátuma: 1894, s a még tizenhat éves diák köszönti benne lelkesen március idusát, az utolsó pedig 1919. júniusa, a Tanácsköztársaság idején írott Kápolnai földosztás-é. Krúdy Gyula szinte áttekinthetetlenül gazdag életművet hagyott utókorára, s munkásságának, életmű-sorozatának szakértő és fáradhatatlan gondozója, Barta András, több esztendős szívós munka, hírlapi búvárkodás árán az életműnek most egy újabb s ugyancsak kimeríthetetlennek látszó kincsesbányáját, "aranykártyáját" nyitja meg ezzel a gyűjteménnyel a Krúdy-hívek s egyáltalán minden mai olvasó előtt, aki e nagy író varázslatos szemüvegén keresztül szeretne rápillantani a Ferenc József-i "aranyidők" magyar világára, s ennek a magyar világnak, szinte csak Krúdy által ismert titkaira: erkölcseire, szokásaira, szerelmi és politikai rejtelmeire, s hihetetlennek tűnő emberfaunájára. Krúdy "magyar tükréből" elbűvölően, lenyűgözően gazdag világ képe néz ránk vissza, s az olvasó, akit elragad a Krúdy-próza csodálatos muzsikája, s belefeledkezik az emberarcoknak és életsorsoknak abba a végetérhetetlen karneváljába, amelyet Krúdy mint egy lehetséges magyar ezeregyéjszakaként elmesél ennek a két és fél évtizednek a politikai és társadalmi világáról, az előbb-utóbb arra a belátásra jut majd, hogy a modern magyar próza e zsenije számára mennyire másodlagosak voltak a prózát iskolás műfaji előírások szerint felparcellázó esztétikai törvények és előítéletek: ő mindig egyformán gazdag, színes, aranyszövésű, emberi, természeti csodákkal és titkokkal teljes prózát írt, akár regény, akár novella, akár karcolat, akár politikai meditáció került ki a tolla alól, s a néhány soros hírfejeket, ételrecepteket, álomfejtő magyarázatokat éppolyan tündökletes mondatokban vetette papírra, mint a Szindbád-regényeket vagy az Élet álom novelláit. A hírlapíró Krúdy műhelye főként a Magyarország, a Déli Hírlap szerkesztősége volt, s e kötet anyagának nagy része is itt jelent meg első ízben; a Barta András által összeállított gyűjtemény jó harmadával pedig könyvben is itt találkozhat először a mai olvasó, s érdemes talán megemlíteni még azt is, hogy a cím voltaképpen magától Krúdytól ered, ő adta egyszer ezt a címet egy kis füzetnek, amely válogatott hírlapi cikkeit adta közre; ő aztán bizonyára mindenkinél jobban tudta, hogy mit őriz meg tolla ezekben az írásokban kora és utókora számára.