CÍMLAP
|
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ |
Tartalom
Összefoglalás
Táblázatok
1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, 1991-2007
2. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, 2006-2007
3. A bruttó kibocsátás ágazatonként, 2006-2007
4. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 2006-2007
5. A bruttó hazai termék felhasználása, 2005-2007
6. A kormányzat nem pénzügyi számlái, 2004- 2007
7. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), 1995-2007
Módszertani megjegyzések
Összefoglaló
2007-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP)
25 419 milliárd forint volt. Ez változatlan árakon számítva 1,1%-os növekedés
az előző évhez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 2
millió 528 ezer forint volt, ez vásárlóerő-paritáson 15 751 euró, az EU-25
átlagának 61, az EU-27 átlagának 63%-a. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
folyó áron 23 674 milliárd forint volt, ami változatlan áron megegyezett a
2006. évivel. A nemzetgazdaság hozzáadott értéke alapáron 2007-ben 1,0%-kal
nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékű növekedés a nem pénzügyi
vállalatok szektorában volt, a bruttó hozzáadott érték itt 3,9%-kal nőtt.
Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a pénzügyi vállalatok hozzáadott
értéke is, változatlan árakon számolva 2,0%-kal. A többi szektor
teljesítménye ugyanakkor csökkent, a kormányzaté 4,0%-kal, a háztartásoké
2,7%-kal, míg a háztartásokat segítő nonprofit intézményeké 4,8%-kal.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) teljesítménye
0,9%-kal nőtt. Ezt teljes egészében az ipar hozzáadott értékének kiemelkedő,
6,4%-os, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot meghaladó 7,0%-os
növekedése alapozta meg. A feldolgozóipari teljesítmények jelentős
növekedése elsősorban a dinamikusan bővülő exportértékesítésnek
tulajdonítható. A mezőgazdaságban 23%-kal csökkent a hozzáadott érték,
főként a növénytermesztés kibocsátásának visszaesése miatt. Az építőipar
hozzáadott értéke 7,7%-kal csökkent. A termelés csökkenése az építőipar
minden területén jellemző volt, de különösen az egyéb építmények
(elsősorban az autópályák, autóutak) építése esett vissza. Ebben elsősorban
a korábbiaktól jelentősen elmaradó állami megrendelések játszottak
szerepet.