Tartalom

Bevezetés
A téma kifejtésének módszere
Vezetői összefoglaló

I. Felnőttképzés
I.1. A felnőttképzés meghatározása
I.1.1. Az egységes definíció hiánya
I.1.2. Felnőttképzési definíciók az egyes országokban
I.1.3. A felnőttképzés formái
I.1.4. Formális, nem formális és informális képzés
I.1.5. Képzés személyes vagy szakmai okokból
I.1.6. Teljes- vagy részidős képzés
I.2. A Felnőttoktatás szerepe
I.2.1. A szükségletek széles köre
I.2.2. A szellemi tőke és a gazdasági növekedés elősegítése
I.2.3. Minden felnőtt potenciális alkalmazott - ha megfelelő képzettséggel rendelkezik
I.2.4. A népesség és az egyének gazdasági változásra felkészítő újraképzése
I.2.5. A napjaink társadalmában való eligazodásra felkészítő oktatás
I.3. A Felnőttképzésben való részvétel jellemzői
I.3.1. Nemek közti egyenlőtlenségek
I.3.2. A fiatalabb felnőttek többet képzik magukat
I.3.3. A magas iskolai végzettség és a képzés kiegészítő viszonya
I.3.4. A növekvő migrációs nyomás és a tanulás
I.3.5. Személyes és szakmai okok
I.3.6. Több képzés bizonyos foglalkozások és ágazatok esetén
I.3.7. A vállalatok és a képzés
I.3.8. Magasabb kereset, több képzés?
I.4. A Felnőttképzés kínálati oldala
I.4.1. Az oktatás főleg osztályteremben zajlik
I.4.2. A képzést nyújtó intézmények
I.5. Irányzatok, szükségletek és prioritások
I.5.1. Az oktatásból kimaradók

II. Az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának helyzete az EU-ban
II.1. Indikátorok
II.1.1. A mérőszámok végleges listája
II.1.2. Új, fejlesztendő mérőszámok
II.1.3. A konzultáció általános észrevételei
II.2. A megvalósulás helyzete az eu-15 országaiban
II.2.1. Általános keretek
II.2.2. Partnerkapcsolatok kiépítése
II.2.3. Az oktatás iránti kereslet
II.2.4. Megfelelő erőforrások
II.2.5. A tanulási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése
II.2.6. A tanulás kultúrájának megteremtése
II.2.7. A kiválóságra való törekvés
II.2.8. Általános végkövetkeztetések és trendek
II.3. A megvalósulás helyzete a csatlakozó- és a pályázó országokban
II.3.1. Általános keretek
II.3.2. Partnerkapcsolatok kiépítése
II.3.3. Az oktatás iránti kereslet
II.3.4. Megfelelő erőforrások
II.3.5. A tanulási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése
II.3.6. A tanulás kultúrájának megteremtése
II.3.7. A kiválóságra való törekvés
II.3.8. A legfontosabb végkövetkeztetések

III. Az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának helyzete egyes kiemelt országokban
III.1. Anglia
III.1.1. Általános keretek
III.1.2. Partnerkapcsolatok kiépítése
III.1.3. Az oktatás iránti kereslet
III.1.4. Megfelelő erőforrások
III.1.5. A tanulási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése
III.1.6. A tanulási kultúrájának megteremtése
III.1.7. A kiválóságra való törekvés
III.1.8. A felnőttképzésben való részvétel trendjei Angliában
III.2. Finnország
III.2.1. Általános keretek
III.2.2. Partnerkapcsolatok kiépítése
III.2.3. Az oktatási iránti kereslet
III.2.4. Megfelelő erőforrások
III.2.5. A tanulási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése
III.2.6. A tanulás kultúrájának megteremtése
III.2.7. A kiválóságra való törekvés
III.3. Szlovénia
III.3.1. Általános keretek
III.3.2. Partnerkapcsolatok kiépítése
III.3.3. Az oktatás iránti kereslet
III.3.4. Megfelelő erőforrások
III.3.5. A tanulási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése
III.3.6. A tanulás kultúrájának megteremtése
III.3.7. A kiválóságra való törekvés
III.4. Ausztria
III.4.1. Általános keretek
III.4.2. Partnerkapcsolatok kiépítése
III.4.3. Az oktatás iránti kereslet
III.4.4. Megfelelő erőforrások
III.4.5. A tanulási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése
III.4.6. A tanulás kultúrájának megteremtése
III.4.7. A kiválóságra való törekvés
III.5. Németország
III.5.1. Partnerkapcsolatok kiépítése
III.5.2. Helyi szintű társulások elősegítése
III.5.3. A társadalmi partnerek bevonása
III.5.4. Az oktatás iránti kereslet
III.5.5. Megfelelő erőforrások
III.5.6. A tanulási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése
III.5.7. A kiválóságra való törekvés

IV. A felnőttoktatás (25-64 évesek) részvételi trendjei az EU-ban
IV.1. Részvétel az élethosszig tartó oktatásban
IV.2. A nemek szerinti megoszlás

V. Szakképzés
V.1. Lisszaboni célok a vet tükrében
V.1.1. A lisszaboni stratégia sokcélúsága
V.1.2. A kulcsszereplők
V.1.3. A politika eszközei európai szinten
V.1.4. Prioritások és stratégiák az oktatás és képzés terén Európában
V.1.5. Lisszabontól Koppenhágáig és Maastrichtig
V.1.6. Összefoglalás
V.2. A körülmények és trendek hatása a szakképzésre
V.2.1. Demográfiai változások
V.2.2. Globalizáció
V.2.3. Változások az ipari és a munkaköri struktúrákban
V.3. A szakképzés hatása és hatékonysága
V.3.1. Az élethosszig tartó tanulásban való részvétel
V.3.2. A szakképzés hatása a munkaerőpiacra
V.3.3. A vállalati szinten történő oktatás hatásai
V.3.4. Kihatások a társadalom egészére
V.3.5. A szakképzési programok hatékonysága
V.3.6. Konklúzió
V.4. A Szakképzés népszerűségének növelése
V.4.1. A szakmai alap- és továbbképzések részvételi arányainak növekedése
V.4.2. Kifejezetten a diákok csalogatását célzó intézkedések
V.4.3. A szakképzési rendszerek vonzereje a társadalmi partnerek számára .
V.5. A Szakképzési rendszerek az érdekeltek szemszögéből
V.5.1. A diákok szemszögéből
V.5.2. Az állampolgárok szemszögéből
V.5.3. A társadalmi partnerek szemszögéből
V.5.4. Konklúzió
V.6. Tartalmi megújulás
V.6.1. A sokrétű szakmai kompetencia kialakítása a szakképzésekben
V.7. Új módszer - az önszervező tanulás

VI. Trendek a vállalati (tovább)képzésben
VI.1. Továbbképzéssel foglalkozó vállalatok dolgozói létszámának alakulása
VI.2. Szakképzések költségei
VI.2.1. Egyesült Királyság
VI.2.2. Dánia
VI.2.3. Görögország
VI.3. Szakképzések költségeinek megoszlása résztvevőnként
VI.4. Munkavállalók részvétele tanfolyamokon

VII. Munkaerőpiaci képzések
VII.1. A munkaerőpiaci képzésekben részt vevők jellemzői
VII.2. A munkaerőpiaci programok ráfordításai

VIII. KORAI ISKOLAELHAGYÓK

Ábrajegyzék
Táblázatjegyzék
Irodalomjegyzék
Melléklet