CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
1. Bevezetés
2. Fogyasztáskoncepciók
2.1. A fogyasztás fogalma és vizsgálata a marketingkutatásban
2.2. A fogyasztás társadalomfilozófiai fogalma és jelentése a szociológiában
2.3. A fogyasztás empirikus vizsgálatának néhány hazai, tanulmányunkat inspiráló képviselője
2.4. A kiadás és fogyasztás statisztikában használatos fogalma
2.5. A fogyasztás és kiadás számbavétele és osztályozása a lakossági adatgyűjtésekben
2.6. A fogyasztás és a kiadás kapcsolata, tartalmi különbségei
3. A kiadás-fogyasztás szerinti rétegződés feltárásának főbb lépései
3.1. A választott kiadási séma felépítése és módszere
4. Réteghelyzet és kiadási főcsoportok
4.1. Alapvető szükségletek - élelmiszer- és egészségügyi kiadások
4.2. Mindennapi szükségletek - ruházkodás, testápolási kiadások, lakásfenntartás
4.3. Kiegészítő speciális szükségletek - közlekedési (járműfenntartási), hírközlési kiadások
4.4. A fiatal felnőttek és a gyermekes családok speciális szükségletei - oktatási célú kiadások
4.5. A szórakozásra, szabadidős tevékenységekre, üdülésre és kultúrára fordított kiadások szerepe az egyes fogyasztási rétegekben
4.7. A biztosításra fordított kiadások
4.8. A házon kívüli étkezésre fordított kiadások szerepe a fogyasztás szerint képzett egyes rétegekben
4.9. A sajáttermelésből származó fogyasztás szerepe a fogyasztás szerint képzett egyes rétegekben
5. A fogyasztás szerint képzett egyes rétegek kiadási jellemzői a vizsgált tételcsoportonként
6. A kiadások szerint képzett rétegek társadalmi összetétele
7. A kiadások szerint képzett rétegekbe való tartozást determináló legfontosabb tényezők vizsgálata
7.1. Az életciklus szerepe
7.2. A jövedelem, a jövedelmi ötödbe való tartozás szerepe
7.3. Az életciklus és a jövedelmi ötödbe való tartozás együttes szerepe
7.4. A háztartások gazdasági aktivitásának és a háztartásfő iskolai végzettségének a szerepe
7.5. Az életciklus, a jövedelem, a gazdasági aktivitás és az iskolai végzettség együttes hatása a kiadások szerint képzett rétegekben elfoglalt pozícióra
8. Egy adott életciklusba és jövedelmi csoportba való tartozás által behatárolt fogyasztási szabadság
9. Összegzés
Utószó
Irodalomjegyzék
Módszertani megjegyzések
Alapfogalmak
Függelék
Előszó
Ebben az írásban a fogyasztásnak egy szűkebb összetevőjével foglalkozunk.
az anyagi fogyasztásra koncentráltunk, mégpedig az anyagi javakban,
szolgáltatásokban testet öltött lakossági fogyasztás mértékét, összetételét
elemezzük. az alkalmazott mérőszám a kiadás (nagysága és szerkezete).
A legjelentősebb vagyontárgynak (és egyben hosszú távra szóló kiadási
tételnek) a lakásnak, az "otthon"-nak a jellemzőit - beleértve annak
komfortját, felszereltségét - azonban csak érintőlegesen - nevezetesen a
"folyó költségek", kiadások oldaláról - vizsgáljuk.
Érdeklődésünk - nemcsak a lakás, hanem az összes többi "tartós" vagy
"fogyó" eszköz vásárlása (fogyasztása) esetében is - nem magára a konkrét
termékre vagy szolgáltatásra irányul, hanem az aktuális (éves kiadások
alapján mért) kiadási-költési preferenciákra, amelyek a "kényszerek" és
"választások", "lehetőségek" és "értékek" közös terében alakulnak. Nem
marketingelemzés a célunk, hanem a "jóléti szint"-re és "életszínvonal"-ra
alapozott rétegződés-vizsgálat, a lakossági kiadások (fogyasztás)
segítségével.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az anyagi fogyasztás sem
egyszerűen az elfogyasztott termékek (szolgáltatások) mennyiségi és
minőségi jegyeivel, "használati értékével" és az erre költött összegek,
kiadások nagyságával jellemezhető, hanem tágabb értelmezésre törekedve
figyelembe kell vennünk a fogyasztás szimbolikus jelentéstartalmait is.
Az empirikus vizsgálat fő forrása a KSH 2003-ra vonatkozó Háztartási
költségvetési felvétele. A kiadások szerinti típusokat klaszteranalízis
segítségével képeztük, a kiadások szerinti rétegződés típusainak
matematikai-statisztikai elemzése során multinomiális logisztikus
regressziót alkalmaztunk.