CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
I. A lakosság jövedelmének alakulása 1995 és 2004 között
II. Az egyes társadalmi rétegek jövedelmi helyzetének alakulása 1995 és 2004 között
III. A 2004. évi jövedelemeloszlás főbb jellemzői
Táblázatok
1. A háztartások száma, taglétszáma, egy háztartásra és egy főre jutó éves jövedelem, 2004
1.1 A háztartásfő gazdasági aktivitása szerint, településtípusonként
1.2 A háztartásfő korcsoportja szerint, településtípusonként
1.3 A háztartásfő iskolai végzettsége szerint, településtípusonként
1.4 Régiók szerint
1.5 A háztartás taglétszáma szerint, településtípusonként
1.6 A háztartásban élő 20 éven aluli gyermekek száma szerint, településtípusonként
2. Az össznépesség egy főre jutó éves nettó jövedelme szerint képzett tizedekbe tartozó személyek száma, 2004
2.1 A háztartásfő gazdasági aktivitása szerint, településtípusonként
2.2 A háztartásfő korcsoportja szerint, településtípusonként
2.3 A háztartásfő iskolai végzettsége szerint, településtípusonként
2.4 Régiók szerint
2.5 A háztartás taglétszáma szerint, településtípusonként
2.6 A háztartásban élő 20 éven aluli gyermekek száma szerint, településtípusonként
3. A főbb forrásból származó jövedelmek egy főre jutó éves értékei, 2004
3.1 A háztartásfő gazdasági aktivitása szerint, településtípusonként
3.2 A háztartásfő korcsoportja szerint, településtípusonként
3.3 A háztartásfő iskolai végzettsége szerint, településtípusonként
3.4 Régiók szerint
3.5 A háztartás taglétszáma szerint, településtípusonként
3.6 A háztartásban élő 20 éven aluli gyermekek száma szerint, településtípusonként
Módszertan
I. A 2004. évi jövedelmi felvétel technikai leírása
II. Adatminőség vizsgálata
III. Imputálás, korrekció
A kiadványban használt fontosabb fogalmak magyarázata
Kérdőívek
Bevezetés
A KSH 2005 áprilisában a mikrocenzushoz kapcsolódóan jövedelmi felvételt
hajtott végre a magánháztartások 0,5%-os mintáján. A jövedelmi kérdésekre
több mint 15 ezer háztartás válaszolt.
A jövedelmi felvételek célja, hogy képet adjanak a háztartások jövedelmi
viszonyairól, jövedelmeik típusáról, jövedelmi szerkezetükről, az egyes
társadalmi csoportokon belüli és közötti jövedelemegyenlőtlenségről, ezek
magyarázó tényezőiről.
2005-ben a jövedelmi felvételre kijelölt háztartások 82%-a, ezen belül a
budapestiek 77%-a vállalta a közreműködést. A megtagadásból, letagadásból
és elfelejtésből adódó adathiányokat mikroszimulációs módszerrel pótoltuk,
amihez külső adatforrások és a felvételre válaszolóktól nyert információk
egyaránt felhasználásra kerültek. A feldolgozások az így pótolt,
kiegészített állományból készültek.
Mivel csak adminisztratív adatforrásokon alapuló külső pótlást végeztünk,
ezért a rejtett gazdaságból származó jövedelmek hiányoznak. Kimaradtak a
felvételből a társadalom peremén élők (pl. a hajléktalanok) és az igazán
vagyonosnak számítók is. E két csoport a standard felvételi módszerekkel
nem érhető el. A fenti hiányosságok ellenére a 2004. évre vonatkozó
jövedelmi felvétel reális képet ad a magyar lakosság globális jövedelmi
helyzetéről, az egyes társadalmi csoportok sajátosságairól, relatív
jövedelmi pozíciójáról, abban az elmúlt évtizedben bekövetkezett főbb
elmozdulásokról.