Bevezető

A Nemzeti Felnőttképzési Intézet szakmai irányításával kutatás kezdődött 2004-ben a regionális és az ágazati tervezés egymáshoz való viszonyáról, s annak a hátrányos régiókra kifejtett hatásáról. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a regionális fejlesztési tervek, az ágazati tervezésre is kiterjedően, mennyiben járulnak hozzá a hátrányos helyzetű régiókban a társadalom megújuló képességének javításához, a gazdaság potenciáljának erősítéséhez, s végeredményben az ott élők felemelkedéséhez. A kutatás célja volt ezen túlmenően annak bemutatása, hogy a felnőttképzésre vonatkozó ágazati döntések összhangban vannak-e a regionális célkitűzésekkel, illetve a regionális fejlesztési tervek kellő hangsúlyt fektetnek-e a felnőttképzésre, megtörténik-e és mennyire sikeres a regionális és az ágazati (oktatási, képzési) szempontok összeillesztése, harmonizálása a tervkészítés során. A makro- illetve regionális szintű összefüggések feltárása mellett a vizsgálat során a hangsúlyt a kistérségekre, azon belül a hátrányos kistérségekre helyeztük.

A kutatás feladata volt egyrészt a helyzetfeltárás, vagyis elsősorban a hátrányos helyzetű régiókra vonatkozóan a regionális és ágazati tervek elemző értékelése, választ keresve arra a kérdésre, hogy a regionális és ágazati tervek mennyire tudtak hatni a felnőttképzési kínálat gazdagítására az adott régióban és kistérségben, mennyiben készítették elő a képzésbe kerülők számára a felnőttképzésben való részvételt, illetve mennyiben segítették a felnőttképzésből kikerülők elhelyezkedését. A kutatás vizsgálta a hátrányos régiókban és kistérségekben élés foglalkoztatási és képzési kihívásait, az itt élők esélyeinek javítását célzó munkaerő-piaci programok regionális hatásainak tapasztalatait. A kutatás megvizsgálta, hogy a társadalmi partnerek milyen módon és mértékben vesznek részt a tervezéshez kapcsolódó társadalmi érdekegyeztetési folyamatban. A kutatás feladata volt ezen túlmenően az ok-feltárás, vagyis a tervezés során tapasztalt hiányosságok, összhanghiány, diszkrepancia vizsgálata során felmerült problémák okainak feltárása, elemzése, s vélemények megfogalmazása a szükséges koordináció lehetőségeiről és gátjairól. A kutatás végső feladatát képezte ezeken túlmenően megoldási, fejlesztési javaslatok előkészítése (volt) a feltárt problémák orvosolására, (javaslattétel) a regionális és az ágazati tervezési célok és módszerek nagyobb mértékű összhangjának megteremtésére a felnőttképzés területén.

Előzetesen felállított hipotéziseink szerint az ágazati és a regionális tervezés összhangja nem érvényesül kellően Magyarországon. Az oktatás, mint ágazat jelen van a regionális fejlesztési tervekben, azonban a felnőttképzés csak csekély mértékben, aminek oka elsősorban nem az EU-s tervezési metodikában, hanem inkább a humánerőforrásokkal és a képzéssel kapcsolatos hazai szemléleti és érdekeltségi problémákban rejlik. Feltételeztük, hogy jelen van, de még kiforratlan a tervezéssel Felnőttképzési Kutatási Füzetek kapcsolatosan a társadalmi párbeszéd a társadalom egyes szereplői között; tisztázatlanok a döntési szerepek a megyei önkormányzatok és a régiós intézmények között, s akadályozza a tervezőmunka fejlesztését a régiók lehatárolásában tapasztalható késlekedés.

Hipotéziseink között kitüntetett szerepe volt annak a feltevésnek, miszerint a hátrányos helyzetű régiókban élők esetében különösen nagy a veszélye a halmozottan hátrányos helyzet kialakulásának, ezért azokon a területeken kiemelt jelentősége van a koordinált segítségnyújtásnak, az összehangolt tervezési folyamatnak.

Kutatásunk módszerei a témával kapcsolatos fontosabb dokumentumok (Európa terv, Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv, Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP), Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program (HEFOP) áttekintése és elemzése mellett elsősorban a régiók (a regionális fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési ügynökségek) fejlesztési anyagainak a vizsgálatára vonatkozott, mely anyagokat kulcsforrásnak tekintünk a kutatás lebonyolítása során. A kutatás kiterjedt mind a makroszintű (országos), mind a regionális szintű fejlesztési tervekre, továbbá a régiónként kiválasztott kistérségek (összesen hét hátrányos kistérség) fejlesztési dokumentumaira is. A dokumentumelemzést szakirodalom-feldolgozás és szakértői interjúk és viták egészítették ki.

...