I. Az európai foglalkoztatáspolitikai stratégia elemzése, különös tekintettel az EU/OECD/CEDEFOP/ETF direktívák és kutatások tükrében

II. Az európai felnőttoktatás-, és képzés irányelvei, valamint eredményeinek/hiányosságainak elemzése az EU/OECD/CEDEFOP/ETF direktívák és kutatások tükrében

III. Legfontosabb nemzetközi indikátorok és felmérések
III.2. Felsőfokú képesítést szerzők aránya a tipikus korosztályban és a felsőfokú képzettségűek aránya a felnőtt lakosság egészében
III.3. A 2002-ben felsőfokú képesítést szerzettek tanulmányi területek szerint
III.4. Foglalkoztatottság és iskolázottság
III.5. A tanulás egyéni és társadalmi megtérülése
III.6. Az oktatási ráfordítások mértéke, szerkezete
III.7. Az oktatási kiadások változása és a GDP-hez viszonyított aránya
III.8. Fiatalok az iskolában és a munkaerőpiacon

IV. Stratégiák és lehetőségek a nemzetközi ALL kutatásban
IV.1. Miért kell törődni a készségekkel és a tanulással?
IV.2. Mi az, amit az ALL mér?
IV.3. Az ALL kutatás céljai
IV.4. Miért van szükség ezekre az adatokra?
IV.5. Járulékos eredmények és hasznok
IV.6. Kérdések
IV.7. A vezetés felépítése
IV.8. Statisztikai táblázatok annak illusztrálására, hogy milyen kimeneti hatások vannak a MAKRO-, MEZO-, és MIKRO-szinteken
IV.9. A társadalomban betöltött szerep és az egészség összefüggése
IV.10. Az ALL termékei és szolgáltatásai
IV.11. Az ellátottság fejlesztése

V. A hazai felnőttoktatás-, és képzés gyakorlati tapasztalatainak (eredményeinek és hiányosságainak) elemzése az EU/OECD/CEDEFOP/ETF direktívák és kutatások tükrében
V.1. A hazai szakmai képzés és oktatás fejlesztései a lisszaboni célok tükrében
V.1.2. A szakképzés helyzete az iskolarendszerben
V.1.3. A szakmai képzés társadalmi presztízsének növelése
V.1.4. A szakmai képzés rugalmasságának növelése
V.1.5. A célkitűzések elérésének legnagyobb akadályai
V.1.7. A szakképzés és a munka világának elszakadása
V.2. Az iskolai lemorzsolódás csökkentése
V.3. Az iskolai rendszerű szakképzés a felsőoktatás és a felnőttképzés határfelületei
V.4. A tudás és képesség megújításának lehetőségei
V.5. Az öregedő társadalom kihívásai
V.6. A szakmai képzés hatékonysága
V.7. Innovációk a tanítási és tanulási folyamatokban
V.8. A különböző képzési formák integrációja (formális, nem formális és informális képzés)
V.8.1. Kapcsolatok a szakképzés résztvevői között
V.8.2. Értékelés és minőségbiztosítás
V.9. Az egyén és az intézmény szintje
V.10. A tanárok és oktatók helyzete
V.11. Európai kompetenciák az európai munkaerő-piac érdekében
V.11.1. Politikák és stratégiák a kihívásoknak való megfelelés érdekében
V.11.2. A reformokat akadályozó tényezők
V.11.3. Meghatározó szereplők a tervezésben, végrehajtásban nemzeti, szektorális, és vállalati szinten
V.11.4. A szakmai ismeretek és képesség hiányának megszűntetésére tett intézkedések
V.12. Átláthatóság, elismerés és mobilitás

VI. Javaslat az európai felzárkózás legfontosabb irányaira és feladataira
VI.1. Befektetés a gazdaságba
VI.2. Mit jelent a foglalkoztatottak számának bővítése?
VI.3. A foglalkoztatás növelésére irányuló intézkedések mozgástere 2005-2015 között
VI.4. A Foglalkoztatás bővítésének eszközei az NFT II. keretei között
VI.4.1. A munkaerőpiacra való belépés ösztönzése és segítése