Bevezetés

A tudás alapú gazdaság néhány évtizedes története után az 1990-es években, majd az ezredforduló tájékán egy új kifejezés, a kreatív gazdaság egyre több tudományosan és módszertanilag is megalapozott, illetve színes és csábító, ám tartalmát tekintve csupán felületes könyvben, újságcikkben bukkant fel. Ennek hátterében - elsősorban az Egyesült Államokban és néhány más ország gazdaságában végbement és a mai napig zajló - azon folyamat húzódik meg, amely az ún. kreatív iparágak növekvő súlyával és ezzel párhuzamosan rendkívül dinamikus fejlődésével jellemezhető.

Mivel egy viszonylag rövid múltra visszatekintő jelenségről van szó, ennek elméleti keretei egyelőre meglehetősen szerteágazóak, sok esetben ellentmondásosak. A kreativitás, mint az emberi lét alaptulajdonsága; a kreativitás, mint értékteremtő gazdasági tevékenység; a kreativitás, mint a kultúra és a művészetek alapja; a kreatív iparágak, illetve a mindezeket jótékonyan egyesítő kreatív gazdaság fogalma mind-mind olyan kérdések, amelyek koherens rendszerbe foglalása nélkül meglehetősen nehéz az ezekhez kapcsolódó konkrét kutatások lebonyolítása.

E fogalmi és definíciós kavalkádban "ösvényt vágva", tanulmányunk célja az, hogy röviden összefoglaljuk a kreatív iparágak, illetve a kreatív gazdaság elméleteinek kialakulását, és az úttörő jellegű kormányzati programok és a téma legfontosabb szerzőinek művein keresztül a különböző megközelítések fejlődését.

A tanulmány első részében - az elméleti keretek kijelölése céljából - röviden áttekintjük a kreativitás néhány lehetséges meghatározását. Ezt követi a kreatív gazdaság kétféle megközelítésének részletes bemutatása, majd végezetül bemutatunk néhány konkrét mérési eredményt ezen iparágak gazdasági súlyával kapcsolatban.