Bevezetés

Az alábbi tanulmány az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából készült. Célja hozzásegíteni a minisztériumot a magyarországi digitális egyenlőtlenségek csökkentéséhez szükséges stratégia megtervezéséhez. Ennek megfelelően a tanulmány három fő részből áll: a téma főbb fogalmainak tisztázását, az elméleti keret felvázolását tartalmazó általános elméleti bevezetőt követő első nagy szerkezeti egység a World Internet Project 2002-es magyarországi adatainak elemzésén alapuló helyzetjelentés, melyből kiderül, hogy milyen jellemzőkkel írhatóak le a nem internetező csoportok, illetve a belépés várható ideje szempontjából elkülöníthető csoportok milyen szociodemográfiai jegyekkel és attitűdökkel jellemezhetőek. A második rész a digitális megosztottság szempontjából releváns külföldi példák leírását és az ezek információs politikájában megfigyelt fontosabb programok csoportosítását tartalmazza. A harmadik egység az előző kettő alapján a nemzetközi példák magyarországi alkalmazhatóságát vizsgálja, vagyis azt, hogy az adatelemzés során jellemzett magyarországi penetráció, az elkülönített csoportok jellegzetességei alapján milyen programtípusok bizonyulhatnak hatékonynak akár egyes csoportok, akár az egész társadalom számára.

A tanulmányban nem foglalkozunk azzal, hogy az internetpenetráció, az információs társadalom kiépítése milyen következménnyel jár a társadalom egészére és egyes szegmenseire nézve. Elfogadottnak vesszük azt a feltevést, hogy az internetpenetráció magas szintje előnyös a társadalom egésze és egyes tagjai számára egyaránt. Foglalkozunk viszont a nem kifejezetten a szűk értelemben az országon belüli digitális egyenlőtlenség csökkentésére irányuló kezdeményezésekkel, azokkal a programokkal, amelyek nem a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, hanem az ország egészének információs fejlesztését célozzák.

A "digitális megosztottság" fogalmának története

A digitális technológiák és az internet terjedése rendkívül gyors folyamat. A világhálóhoz hozzáférők és az azt használók száma rohamosan növekszik. Míg 1994-ben mintegy 3 millióan interneteztek világszerte, ma már több mint 600 millió felhasználóról beszélhetünk. Napjainkban a digitális eszközökkel elérhető alkalmazások és szolgáltatások komoly társadalmi előnyt jelenthetnek. Emellett az is nyilvánvaló, hogy ezek az eszközök nem egyforma ütemben terjednek el a világ egyes részein és a társadalom minden rétegében. A digitális megosztottság kifejezés egyszerűen fogalmazva ezt a jelenséget írja le: az új technológiai eszközökhöz - elsősorban az internethez - való hozzáférésben mutatkozó társadalmi különbségekre utal.

A digitális megosztottság fogalma viszonylag fiatal. A kifejezés az Egyesült Államokból ered, ahol nagy hagyománya van az információhoz való egyenlő hozzáférés eszményének és az 1934-től érvényben lévő Kommunikációs Törvény kimondja minden állampolgár kommunikációs eszközökhöz való jogát.

Az USA-ban már a nyolcvanas évektől használják az információ-szegények és információ-gazdagok megkülönböztetést, majd ezt váltja föl a "digitális megosztottság" ("digital divide") kifejezés.

Ez a fogalom már kifejezetten a digitális technológiák elérésben és használatában mutatkozó egyenlőtlenségek leírására szolgál és használata 1997-ben a Nemzeti Telekommunikációs és Információs Hivatal által publikált "Falling Through the Net" című tanulmányának megjelenése után válik bevetté a tudományos közösségben is.

Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk a digitális egyenlőtlenség fogalmának tartalmi változásait, a digitális egyenlőtlenség formáit és dimenzióit. Az áttekintés elsősorban arra szolgál, hogy leírjuk azt az elméleti keretet, amiben a hazai digitális egyenlőtlenségre vonatkozó kutatásunk és eredményeink elhelyezhetők és értelmezhetők.