Bevezetés

A társadalmi rétegződés, az egyenlőtlenségek témaköre kialakulása óta a szociológia egyik fő identitásadó kutatási területe. Az alapítóatyáktól kezdve szinte minden jelentős elméletalkotó foglalkozott ezzel a kérdéssel. Fontosságát – többek között - annak köszönheti, hogy az emberi társadalmak összes ismert formájában, más és más alakban, de létezik ez a jelenség. Az a tény, hogy a rétegzettség és az egyenlőtlenségek természetével, okaival foglalkozó tanulmányok jelentős számának ellenére a Marx és Weber által föltett kérdések még mindig foglalkoztatják az elméletalkotókat, mutatja, hogy a társadalmi egyenlőtlenség természetében valami állandó, az emberi együttélésre jellemző nyilvánul meg, ami ugyan újabb és újabb formában jelenik meg, de mégis úgy tűnik, lényegében nem változik. A posztindusztriális társadalom ilyen új ruhába öltözött, de ismerős jelensége a digitális egyenlőtlenség.

Megkülönböztethető és megkülönböztetendő egymástól a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek és a digitális egyenlőtlenségek kapcsolatának két, logikailag eltérő vizsgálata; az egyik esetben a figyelem arra irányul, hogy a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségek hogyan hatnak az info-kommunikációs eszközök használatára (a magyarázandó változó az IKT-használat, a magyarázó a társadalmi státusz és annak dimenziói), a másik esetben a kérdés ellentétes irányú: arra vagyunk kíváncsiak, hogy ezen eszközök használata hogyan hat (hat-e) az egyén vagy csoport társadalmi státuszára (a magyarázandó változó a társadalmi státusz és annak dimenziói, a magyarázó az IKT-használat). Észre kell vennünk, hogy az első kérdés abban az esetben releváns szociológiailag, ha feltételezzük, hogy a második összefüggés létezik, vagyis a társadalmi rétegzettségben elfoglalt helyre hatással van az info-kommunikációs eszközök használata.

Jelen tanulmányban az első kérdéssel foglalkozunk, kísérletet teszünk arra, hogy feltérképezzük a kapcsolatot a hagyományos és az új, az információs korra jellemző egyenlőtlenségek között. Ennek során bemutatjuk a digitális egyenlőtlenség fogalmának történetét és a fogalom újradefiniálásának kísérleteit, valamint a digitális megosztottság jellemző dimenzióit.

Ezt követően a rendelkezésre álló nemzetközi adatok segítségével az EU tagországokban, az Egyesült Államokban és Közép-Kelet-Európa országaiban megfigyelhető digitális megosztottságot hasonlítjuk össze. Tanulmányunkban azt mutatjuk be, hogy milyen megosztottság húzódik a különböző térségek között. Tekintettel Magyarország közeli uniós csatlakozására külön hangsúlyt helyezünk az Európai Unió és a Magyarországot is magában foglaló közép-kelet-európai térség összehasonlítására. Mindemellett egyes fontosabb területeken a két térség országait külön-külön is összevetjük.

Tanulmányunk utolsó részében röviden bemutatjuk az Európai Unió információs politikáját, különös tekintettel a digitális egyenlőtlenségekkel kapcsolatos irányelvekre.