Bevezetés

A technológiai változások mindig is kiemelt figyelemmel kísérendő területet jelentettek a társadalomtudományok képviselői számára. A társadalomtudósok érdeklődését rendszerint az új technológiai eszközök társadalmi beágyazottsága, az azok használatát meghatározó tulajdoni, munka-, vagy közösségi viszonyok keltették fel.

A napjainkban sokat emlegetett információs társadalom fejlődése és jelenségei sem kerülték el bizonyos tudósok figyelmét. Az információs társadalom fogalmát Daniel Bell vezette be, aki már 1973-ban posztindusztriális korszakváltásról beszélt. Úgy vélte, hogy az új eszközöket előállító ipari társadalomból olyan társadalom válik majd, amelyben a legfőbb szerepet az információ kapja, és mint ilyen méltán nevezhető információs társadalomnak. A fogalom megszületését követően pedig - a társadalmi változások természetéből szükségszerűen adódó - optimista várakozások, ugyanakkor szorongások alakultak ki a még ismeretlen új társadalmi képződménnyel kapcsolatban.

A digitális szakadék fogalma az információs társadalom egy részproblémájának elnevezéseként jött létre. Azt az egyenlőtlenséget írja le, amely azáltal alakul ki, hogy az emberek bizonyos szempontok alapján elhatárolt csoportjai különböző hozzáférési és használati eséllyel rendelkeznek az új technológiai eszközöket illetően. A digitális szakadék szempontjából az egyik leggyakrabban felmerülő technológia az internet, a világháló, amelyben a világ bármely pontján lévő számítógépek sokasága csatlakozik egymáshoz.

Véleményünk szerint nem elhanyagolható az internet szerepe a mai társadalmakban, kiváltképpen a magyar társadalomban, és elfogadhatónak találjuk azt az állítást, hogy az internet előnyt jelent a használók számára. 2002. végén a felnőtt magyar lakosság 17 százaléka internethasználó, míg az Európai Unió tagállamaiban átlagosan a lakosság több mint fele (51%) használja az internetet.

Az internet magyarországi alacsony penetrációjáért a nyilvánosság fórumain túlnyomóan az internetezés lakosság által megfizethetetlenül magas költségeit teszik felelőssé. Az alábbi dolgozatban ezzel az egydimenziós érveléssel szeretnénk vitába szállni, mert úgy látjuk, hogy a nemhasználatot nem csak pénzügyi, hanem kulturális elemek is meghatározzák.

A hipotézisünk tehát az, hogy a materiális vagy anyagi tényezők ugyan szükséges, de semmiképp sem elégséges feltételei az internethasználatnak.

Mindenképpen szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy amire ebben a dolgozatban szeretnénk rámutatni, az nem az, hogy az internetezés az uralkodó felfogással ellentétben ne igényelne valóban számottevő anyagi áldozatot, hanem az, hogy nem az anyagiak jelentik az egyedüli gátat az internetezés elterjedésében. Számolnunk kell jelentős kulturális és kognitív korlátokkal is, amelyek áttörése nem oldható meg pusztán a műszaki ellátottság biztosításával és eszközi támogatásokkal, hanem mentalitásbeli változtatásokra, képzésre van szükség.

Amennyiben ezt a kognitív hozzáférést valamilyen módon nem tudják biztosítani a digitális szakadék rossz oldalán rekedtek számára, akkor minden bizonnyal elkerülhetetlenné válik a társadalmi egyenlőtlenségek egy új dimenzióval való bővülése, újratermelődése és megszilárdulása.

A dolgozat első részében egy összefoglaló áttekintést adunk az internet fejlődéstörténetéről és az internettel kapcsolatos kutatásokról, ezt követően pedig rátérünk a digitális szakadékkal és egyenlőtlenségekkel foglalkozó társadalomtudósok elméleteinek bemutatására. A tanulmány második részében empirikus adatok felhasználásával mutatjuk be az internethasználat elterjedésének akadályaiként felmerülő tényezők néhány hazai sajátosságát. A módszertani rész lezárásaként többváltozós elemzési technikák segítségével járjuk körül a magyarországi internetezők alacsony arányának okait, és kísérletet teszünk hipotézisünk igazolására.

Az adatfeldolgozó rész módszertana másodelemzés. Az adatbázis, amit az elemzéshez felhasználtunk, a BME Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) és a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) közös kutatás-sorozatának legutóbbi, 2002. őszi felvételéből származik. A vizsgálat a World Internet Project4 (WIP) nevet viseli.