A nemzeti átalános mivelődés csak azóta halad biztos pályán előre, mióta az abstract tudományok sikeres megérthetésére, az oktatás ujabb s helyesebb elvei szerint, a tanuló ismerete körét saját vizsgálódása utján, az őt legközelebb környező s igy bizonyosan leginkább is érdeklő természeti tárgyak szemlélgetésén kezdi és az igy szerzett tapasztalati ismeretek lépcsőjén, mint egyedüli és biztos fokozatokon törekszik felemelkedni az eszme világába.

Ezen önerőn való vizsgálódásra a természet nagy könyve állandóul nyitva áll ugyan; de mivel benne az egyszerű, egyszersmind a szép és magasztos, oly sokféleségben tűnik fel, hogy e miatt egészben nagyszerűvé válik; e nagyszerűség a kezdő vizsgálódó előtt az egyszerűt gyakran mintegy elleplezni látszik s haladásában nem ritkán meg-megállítja. Ugyanazért, hogy a természet által a növényalakokra ruházott sokféleségből a kezdő vizsgáló az egyszerűt könnyen kikereshesse, im itt nyujtom hozzá a biztos vezérfonalat.

Az egyszerű feltalálhatására a vizsgálódót a fejtegető módszer (methodus analytica) vezethetvén legbiztosabban el; vezérfonalomat a Lamarck-Cürié-féle fejtegető két-két águ módszer (dichotomethodus) szerint készítettem. - Mivel azonban az egyes ismeretek csak ugy válhatnak egyetemes s tudományos ismeretté, ha azokat bizonyos rendszerben birjuk felfogni s áttekinteni: munkám szerkesztésében nem téveszthettem szemem elől, hogy a vizsgálódó a gyakorlati úton is észrevétlenül juthasson a Linné mesterséges és az Endlicher természetes rendszere ismeretéhez s végül a megismert növényeket mindkét rendszerben áttekinthesse.

Továbbá mivel olyan füvészetkedvelő is ohajthat művem segítségével a növények ismergetésében előhaladni, ki iskolailag nem szerezhette meg az ehhez megkívántató előismereteket; az ilyenek kedveért kettős segédeszközt kívántam nyújtani: egyiket a bevezetésben olvasható lehető legrövidebb s népszerű növényi alaktant (Morphologia), másikat a könyv végén levő növénytani rövid műszótárt. A növények rövid alaktanát azért írtam, hogy az önerején vizsgálódó, a növény lényeges részeit egymás mellett rendben láthassa; a növénytani műszótárt pedig azért, hogy a könyv szövegében előforduló minden egyes műszó jelentését szükség szerint felkereshesse.

A növénytani műnyelvet (terminológia) illetőleg, még az 1852-ben megjelent növénytani munkámban kifejtett nézetemhez híven a Diószeghi Fazekas Magyar füvészkönyve műszavaihoz tartottam magamat, csupán ott kivántam ettől eltérni, a hol a tudomány és az izlés, vagy a szükség kényszerítettek. Vajha a magyar füvészek ezen elvet követve, a műnyelvre nézve egységre juthatnának!

A tudomány fejlődésével ez év száz eleje óta a növények elnevezése (Nomenclatura) változott is, gyarapodott is; ehhez képpest a Diószeghi Fazekas magyar elnevezéseihez, hogy a nagyszerűen megkezdett magyar elnevezés során csorba ne maradjon, pótlékul ujakat kellett készítenem s az 1852-ben készítettekhez most ismét készítettem ujakat, ezek mellett felhasználtam a Brassai Sámuel és Kovács Gyula tudós füvészek által készítetteket; ezenkívül a növényfajok leírásához lehetőleg hozzácsatoltam a növények népies neveit is.

A növények rendei és nemei sorozatában szorosan követtem Endlichert, a nemek és fajok jellemzésére és leirására nézve magokon a természetes növényeken kívül, Cürie ,Anleitung stb. Pflanzen zu bestimmen'; Maly ,Flora v. Deutschland'; Koch ,Deutschlands Florá'-t és Sadler ,Flora Comítatus Pestiensis'-t (1840) használtam. Ott, hol nem látszott szükségesnek, a lehető legrövidebben írtam le a növények legfőbb jellemeit; ott pedig, hol hittem, hogy a kezdő füvész tévútra könnyen juthatna, a részletesebb leírást tartottam szemem előtt.

Jelen műben csupán a Pestmegyében és tájékán vadon termő s néhány mivelés alatti átalánosabban elterjedt közhasznú növény van leírva, nem csak azért, mivel 15 éven át e vidéken folytatott kirándulásaim alatt ezeken tettem legközelebbi észleleteimet, hanem főleg azért, mivel a budapesti és e megyében létező számos közép és felsőbb tanintézetek növendékei egy ilyen segédkönyvet nem nélkülözhetnek; és hogy a kezdő füvész az ilyen segédkönyvek használata mellett nyerhet, e gyakorlati úton megszerezhető tantárgyhoz teljes kedvet, kirándulásai alkalmával nem levén kénytelen, olyan növények tömkelegében tévedezni és e miatt elkedvetlenedni, melyek e vidéken nem is találhatók.

Vajha ezen művem minél több barátot szerezne a növénytannak s általában a tudománynak!

Irtam Pesten, 1861. martius havában.

A szerző