Tétel adatlapja
CÍMLAP
Victor János
Boldog rabság

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Néhány mondat a 2008-as közzététel elé

Előszó
Első hét: A levél háttere
Második hét: Testvéri kötelékek
Harmadik hét: Boldog odaadás
Negyedik hét: Jó gazda szolgálatában
Ötödik hét: Vesszők egy nyalábban
Hatodik hét: Titkok fényes ködében
Hetedik hét: A lélek műhelye
Nyolcadik hét: Szépség a hétköznapi életben
Kilencedik hét: Vagy - vagy
Tizedik hét: Kétféle példaadás
Tizenegyedik hét: Vonzó vonások
Tizenkettedik hét: A pénzről



Bevezetés

Victor Jánosnak ez a könyve 1933-ban jelent meg, azóta nem adták ki. Ma 2009-et írunk. A Magyar Elektronikus Könyvtár létezése és működése lehetővé teszi, hogy ez a régi könyv is - több mással együtt - újra elérhetővé váljon szélesebb olvasóközönség számára is a világhálón, amerre csak magyar nyelven értenek és olvasnak.

A könyv megjelenésének idején még éreztette hatását a "nagy gazdasági világválság". Victor Jánost ezekben az években több súlyos megpróbáltatás is érte. 1929-ben meghalt egyetlen kislányuk, nyolc évesen torokgyík vitte el. (E kislányon kívül 5 fiúk született még.) Súlyos elvi jellegű támadások érték teológiai tanártársa, Sebestyén Jenő részéről, amely támadások éveken át tartottak. 1929-ben "nyílt levél"-ben volt kénytelen egy hollandiai professzornál a becsületét ért támadásokra magyarázatot kérni, amely támadások magyarországi ellenfelei vádjainak nyomán a holland professzor lapjában név szerinti megjelöléssel megjelentek.

Ez előző okok, valamint a gazdasági válság hatása miatt 1932-ben meg kellett válnia teológiai tanári katedrájától. 1932-ben a "Református Figyelő" c. lapot is, amelynek egyik fő szerkesztője volt, meg kellett szüntetni, szintén a fenti problémák miatt. Mindezek közben mégis megírta a "Boldog rabság" c. könyvét, amelynek tartalmát csak el kell olvasnunk, és rögtön tisztába jövünk azzal a kiegyensúlyozott, derűs lelki állapottal, amellyel Victor János minden nehézsége közepette is rendelkezett.

Hogy mennyien olvasták el azóta ezt a könyvet, nem tudjuk. Hogy hány olvasójának jelentett valódi lelki segítséget - még annyira sem. Mindez majd csak az örökkévalóságban lesz nyilvánvalóvá. Egyet azonban tudunk, és ezt szeretnénk megosztani a mai és a jövendő olvasókkal: Szilágyi Sándor, erdélyi református lelkipásztort - több társával együtt - 1958-ban koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték. A nemzetközi tiltakozások hatására azonban - a többiekkel együtt, természetesen - néhány év múlva szabadon bocsátották. E néhány éves rabságáról Szilágyi Sándor írásban számolt be, amelyet könyv alakban, második kiadásban magyarul 1986-ban, Münchenben, a Novum Verlag jelentetett meg. Szilágyi Sándor "Boldog rabságom" címmel, 1976. május 12-i dátummal előszót írt e történetéhez, amelyben így emlékezik meg Victor Jánosról és az ő itt közzétett könyvéről:

"Akik minket Krisztusban szültek, azokat mintegy atyánknak kell tekintenünk - tanítja Kálvin. Az ő szavai alapján vallom én atyámnak Victor Jánost, akinek írásain keresztül Krisztust úgy ismertem meg, mint akire szükségük van az embereknek. Ő ki tudja elégíteni szükségeiket. (I. Kor. 3: 9-17.) Tőle olvastam évekkel ezelőtt a Filippi levél magyarázatát, melynek ezt a címet adta: Boldog rabság. Mély nyomot hagyott a lelkemben, hogy mire képes Krisztus!? Boldoggá tenni egy rab életét. Pedig én mindig úgy gondoltam a rabokra, mint akik rettenetes helyzetben vannak, de íme Krisztus azt is boldogságra változtatta Pál apostol életében! Így mutatta fel Őt Victor János...... De jó volt nekem, a gyáva szívűnek, ezt és hasonlókat olvasni, s elindulva az apostolok és a gályarabok nyomdokán és megtapasztalni az ige valódiságát. Ennek az időnek emlékét akarom megörökíteni Isten dicsőségére, amint a Szent Lélek emlékeztet arra. Kérem az áldást olvasóimra, hogy szívük Krisztus boldog rabjává legyen, mint ahogy én is az vagyok, az Ő egyre boldogabb foglya."

Láthatjuk tehát, hogy egy valakinek biztos, hogy nagyon sokat jelentett ennek a Victor-könyvnek olvasása. És remélhetjük, hogy ez alkalommal való közzététele sem lesz lelki haszon nélküli vállalkozás. Illesse köszönet a Magyar Elektronikus Könyvtár munkatársi gárdáját is, fáradozásukért.

H. J.


×