 |
Mire hazaért késő délután lett. Elkészítette Hiram vacsoráját, letakarta, majd elment lefeküdni. Nem volt éhes, mivel megint nagyon rosszul érezte magát. Elaludhatott, mert amikor felriadt, didergett a hidegtől. Rápillantott az éjjeliszekrényen lévő órára, és látta, hogy két órát mutat. Késő éjjel volt. Felkelt, körbejárta a lakást, de Hiramnak se híre, se hamva. A konyhában minden úgy volt, ahogyan este odakészítette. Szívét átjárta a fájdalom, hogy még arra sem méltatja a férfi, hogy felhívja, hogy nem tud hazamenni, valami közbejött, ne várja. Szomorúan visszafeküdt az ágyba. Elaludhatott, mert álmában újra a „bűnök vad és bozótos kertjében” találta magát, ami körülölelte a „boldogság lemondásának” palotáját. Amint a kapuhoz ért, látta, hogy a Halál talán éppen őt várja. Összerázkódott, de hirtelen Ámor kis angyalát érezte maga mellett, aki gyengéden beburkolta egy fényes sugárral, s a korábban energiapontocskájába lőtt nyílvesszőjét kihúzta belőle. Erre megszűnt minden félelme és fájdalma. A Halál bosszankodott, és kérdőre akarta vonni Ámort, hogy miért avatkozik a dolgába, de nem tehette, mert egy fényes árnyék borult rájuk, és egy arannyal átszőtt, mélyvörös sugár borította be őket. A Szerelem óriási angyala jelent meg előttük. Marih érzékelte azt, hogy a Halál tart tőle, mert magatartása megváltozott. A magabiztosságból átváltott a legmélyebb alázatosságba.
Ámor kis angyala halkan odasúgta Marihnak, hogy most jól figyeljen, mert láthatja, hogy még a Halálnak sincs hatalma a Szerelem angyala felett, mert néha még őt is meg akarja kedveltetni játékból, mert az alvilág összes fájdalmánál mélyebb fájdalommal árasztja el áldozatait, a be nem teljesedett Vágy angyala segítségével. Ilyenkor kívánni szokták a Halál által készített síri nyoszolyát a kiszemeltek. Mert a Szerelem angyala által vetett rózsaágy, nagyon sokszor éles tövisekkel van teli. Mariht mély pirosság öntötte el ezekre a szavakra, mivel saját magára gondolt, s arra, hogy merre vezet a görbe útja az életnek, ha azt a Szerelem angyala építi ki, mert a Szerelem angyala, az idők száguldó évezredeiben hol így, hol úgy szokta kiélvezni korlátlan hatalmát. Nincs nála jobb, de egyben kegyetlenebb angyal. Ha akarja, mennyországot tud varázsolni a pokol kínjaiban, máskor meg az alvilág összes bűne elbújhat tettei mellett. Ha a hangulata úgy diktálja, akkor még a legszentebb angyaloknál is szentebb tud lenni. Hi... hi... hiiiii, kuncogott Ámor kis angyala, még a Sátán is tart tőle, mert gonoszságban még rajta is
|
 |
túl tud tenni. Mert tudja, ha ő uralja a világot, akkor vagy minden áldott lesz, vagy az örök pusztulás birodalmáé, hogy kő kövön nem marad. Ha akarja, a sivár, hervadt reménytelen érzésekben, bele tudja ültetni a Vágy angyalát a tavasz varázsával. A Reménytelenség angyalát pedig a megvalósult szerelemmel hullatja a semmibe, mint a szél ősszel a falevelet, Képes, mint kertész a virágait, teleültetni a lelkeket a reménytelenség sivár virágmagvaival, amik soha nem kelhetnek ki, és nem valósulhatnak meg. Ha véletlenül mégis kikel néhány, és virágot fakaszt, az felér a pokol minden kínjával. Mindig a hangulatától függ minden, mert képes a pokoli kínokat a Beteljesülés angyalával átváltoztatni mennyországgá. Ezért a Szerelem óriási angyalával egyik égi lény sem veheti fel a versenyt, sem a legjobb, sem a legrosszabb, mivel ő mind a kettő! Ha akarja minden jó, és minden rossz belehullik az ölébe és semmivé válik. Ha elindul, nyomában vagy sivatag, vagy az öröklét távlata nyílik meg. Érintésére a hervadt virág hamvas bimbóvá változik, és a bimbó elhervad anélkül, hogy kinyílt volna. Még a Teremtő is különleges bánásmóddal tünteti ki. A Szerelem angyala ezért az Értelem, a Gondolat, az Akarat, a szellem Világosságának angyalait is úgy táncoltatná ha tudná, ahogy akarja. Sőt, még a Betegség nagy angyalától is átvenné a szerepet, ha a Teremtő engedélyezné. Azt hiszi, minden csak neki van kiszolgáltatva korlátlanul, mert akire kiveti a hálóját az foglya örökre. Fehérarany, sűrű felhőbe burkolva szokott észrevétlenül a lelkekbe kúszni, ahol mindent beborítva elszakíthatatlan gúzsba köti őket. Néha az Időnek kell közbelépnie a Teremtő parancsára, hogy kiszabadítsa a karmai közé került lelkeket. Ezért egyedül csak az Időtől fél. Rajta nincs hatalma, mert az Idő mindig és mindenkor ellenében dolgozik, és csak ő képes megtorpantani, megfélemlíteni, sőt meg is bénítani, mert az Idő legyőzi még a legnagyobb szerelmet is.
A Szerelem angyala egyetlen lesújtó pillantással küldte útjára a Halált. Az összezsugorodva, görnyedten tűnt el Ámor kis angyalával együtt. Aztán Marih érezte, hogy az a mélyvörös aranyló fény, ami a Szerelem angyalából sugárzott, felemeli és máris suhannak a felsőbb magasságok felé. Maguk alatt hagyva a „bűnök vad bozótos kertjét” a „boldogság lemondásának” palotájával együtt. Majd elöntötte energiapontocskáját egy nagyon kellemes érzés, ami nem tartott sokáig,
|
 |
