Előszó

Ez a gyűjtemény az írásbeliség magyarországi megnyilvánulásának különböző oldalaival: az írással és olvasással, s annak különféle formáival: az írásművekkel és kiadványokkal, továbbá a kiadással, nyomdászattal, papírgyártással és ellátással, a könyvművészettel, a könyv- és lapterjesztéssel, a bibliográfiával és dokumentációval, valamint a házi könyvtárakkal és közkönyvtárakkal stb. összefüggő legfontosabb emlékeket tartalmazza.

Egykorú forrásanyag alapján és a hozzá kapcsolódó bevezetők, jegyzetek és bibliográfiák segítségével elsősorban az írásos-nyomtatásos közlés módon alapuló hazai társadalmi gyakorlat fejlődéstörténetéről igyekszik képet adni, közelebbről e gyakorlat lényegesnek tartható jelenségeit és folyamatait, termékeit és intézményeit kívánja bemutatni. Annak érdekében pedig, hogy a társadalmi valóság ebben az összefüggésben is a maga egészében áttekinthető és megközelíthető legyen, az írásbeliség különféle megnyilvánulásai mellett kitér azokra a társadalmi alapokra és kapcsolatokra, amelyek az írásos-nyomtatásos közlésmód egyes oldalait, formáit és fokozatait a fejlődés egyes szakaszaiban szükségképpen kialakították, és jelzi azokat a hatásokat, amelyeket az írásbeliség a korabeli társadalom politikai és gazdasági, kulturális és erkölcsi stb. életében kiváltott. Ezek együttes eredményeként a bibliológia (könyvtudomány) ismeretrendszerének — mint a társadalomtudományok egyik jelentős ágának — kialakításához próbál alkalmas tudományelméleti szemlélettel és bizonyos kezdeti indításokkal hozzájárulni.

Minderre gyűjteményünk azzal a céllal tesz első ízben kísérletet, hogy a magyarországi írástudás és olvasási kultúra, valamint könyv- és könyvtárkultúra immár több mint ezer esztendős fejlődésének eleddig meglehetősen szétszórt dokumentum-anyagát javarészben hozzáférhetővé tegye mindazok számára, akiket ez műveltségük kiegészítése során vagy munkájukkal kapcsolatban érinthet és érdekelhet.

Haszonnal forgathatja ezt a gyűjteményt mindenki, aki országunk és népünk múltja, főként pedig művelődésünk évezredes alakulása iránt érdeklődik, de különösen az, aki szívesen és sokat olvas, aki a könyveket kedvvel gyűjti, és könyvtárainkat gyakorta használja. Éspedig nemcsak azért, mert annak, aki az írásbeliség mai formáival rendszeresen él, jó azt is tudnia, hogy az elődök közül kik s hogyan éltek vele, hanem azért is, mert a fejlődés fokozatainak megismerése tudatosabbá és teljesebbé teheti a mai olvasók, könyvgyűjtők és használók gyakorlatát is. A múlt megértése és ismerete így válhat a jelenben is eleven erővé, a jelen egyik tudatosító és továbbfejlesztő tényezőjévé.

Különösen tanulságos lehet ez a gyűjtemény azok számára, akik mint e területek gyakorlati vagy kutató szakemberei: könyvtárosok, bibliográfusok, dokumentálok, szerkesztők és lektorok, könyvművészek, nyomda- és papíripari dolgozók, a könyv- és lapterjesztés munkásai igényt tartanak arra, hogy korszerű megvilágításban megismerjék a forrásanyag legjelentősebb részeit, és ezek alapján önállóan képet alkothassanak a hazai írásbeliség fejlődéstörténetének társadalmilag meghatározott sajátosságairól és fontosabb mozzanatairól: terjedelmének és színvonalának változásairól, főbb tendenciáiról és eredményeiről, korlátairól és hiányosságairól. Hasznos tájékoztatásokat nyújthatnak azonban ezek a szemelvények számos más társadalomtudományi terület szakembereinek is. Főként azoknak, akik társadalmunk fejlődéstörténetét vagy annak valamely szakaszát, illetőleg valamely egyéb jelenségét vagy folyamatát, termékét vagy intézményét más összefüggésekben tanulmányozzák. Különösen azzal, hogy jelzik egy-egy tárgykör ilyen irányú elemzésének esetleges szükségességét és lehetőségeit is.

...