Tétel adatlapja
CÍMLAP
Lannert Judit - Vágó Irén - Kőrösné Mikis Márta
A felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

I. A felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása
I.1. A felnőttek idegennyelv-tudása és számítógép-használati szokásai a legfrissebb adatok tükrében
I.1.1. A lakosság idegennyelv-tudása
I.1.2. A felnőtt lakosság digitális írástudása
I.2. Nemzetközi helyzetkép a felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudásáról
I.2.1. A felnőtt lakosság digitális írástudása nemzetközi kitekintésben
I.2.2. A magyarok idegennyelv-tudása nemzetközi kitekintésben
I.3. A felnőttek tanulása, a tanulás problémái
I.4. Az oktatás színvonala, az oktatási rendszer működése
I.5. A felnőttképzési lehetőségek kompenzáló hatása a közoktatási rendszerben keletkező hátrányok csökkentésére
I.6. A magyarországi munkahelyek nem ösztönzik eléggé a tanulást
I.7. A felnőttek tanulását ösztönző tényezők

II. Kezdeményezések, jó hagyományok és stratégiák
II.1. A számítógépes illetve idegennyelv-tudást elismerő bizonyítványok
II.1.1. ECDL
II.1.2. EPICT
II.1.3. Az állami nyelvvizsga rendszer
II.2. Biztató fejlemények az informatika terén
II.2.1. Közösségi hozzáférési pontok
II.2.2. Elektronikus közigazgatás
II.2.3. Digitális középiskola
II.2.4. eEsély program
II.2.5. Sulinet
II.2.6. Teleház
II.3. Kezdeményezések az idegen nyelv tanulásának területén
II.3.1. Változások a nyelvtanulás terén az iskolákban
II.3.2. Iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás - nyelviskolák
II.3.3. Nemzetközi csereprogramok

III. Az IKT és az idegennyelv-tudás növelésének szinergikus módjai

IV. Javaslatok a hazai digitális írástudás és idegennyelv-tudás fejlesztéséhez szükséges eszköztár gazdagítására
IV.1. Szinergikus és általános elemek
IV.1.1. Európai példák
IV.1.2. Szinergikus lehetőségek Magyarországon
IV.2. Az IKT tudás fejlesztését szolgáló ajánlások
IV.3. Az idegennyelv-tudás fejlesztését szolgáló ajánlások
IV.4. A felnőttképzés jogi szabályozásával kapcsolatos észrevételek és policy javaslatok
IV.4.1. Policy javaslatok

Mellékletek
M.1. Vágó Irén: Nyelvtanulási utak
M.1.1. Nyelvi kínálat az iskolai oktatás 1-9. évfolyamán
M.1.2. A nyelvtanulási út hossza, a nyelvtanulásra fordított tanévek száma a középfokú intézmények első évfolyamára járó tanulóknál
M.1.3. Nyelvtanulás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok
M.1.4. A nyelvtanulás hatékonyságát csökkentő tényezők az általános iskolákban
M.1.5. A nyelvtanulás hatékonyságát csökkentő tényezők a középfokra lépésnél
M.1.6. Nyelvválasztás
M.1.7. Az idegennyelv tanulással kapcsolatos tervek
M.1.8. Iskolán kívüli nyelvtanulás
M.1.9. A nyelvismeret, nem tanulási jellegű bővítésének forrásai, eszközei
M.2. Imre Anna: Nyelvtudás, nyelvtanulás a fiatalok körében
M.2.1. Nyelvtudás a fiatalok körében 2000-ben
M.2.2. Nyelvismeret, nyelvvizsgák
M.2.3. Iskolarendszeren kívüli tanulás: tanfolyami oktatás
M.3. Balázs Éva: Idegennyelv-ismeret az európai országokban
M.4. Schmidt Andrea: A lakosság idegen nyelv ismerete és internet használata
M.4.1. Idegen nyelv



Bevezetés

A digitális írástudás megszerzésének alapvető feltétele az információs és kommunikációs technikához (IKT-hoz) való hozzáférés biztosítása. Akinek van alkalma és képes is használni a digitális eszközöket, jelentős társadalmi előnyt élvez azokkal szemben, akik számára mindez nem elérhető. A társadalom megosztódik a digitális technika szempontjából. A digitális megosztottság (digital divide) fogalmát a szakirodalom a 80-as évek közepe óta használja az új technikához (elsősorban a világhálóhoz) való hozzáférésben jelentkező társadalmi különbségek jellemzésére.

Egy adott ország digitális és nyelvtudásbeli megosztottságának sokféle oka lehet: az iskolázottság, a jövedelmi viszonyok, a foglalkoztatási mutatók, a lakóhely jellege, az etnikum, az eltérő korcsoportok, a nemek különbözősége mind-mind befolyásoló tényező. Még a korszerű technikát birtoklók esetében is fennállnak használatbeli, tartalmi eltérések. Az idegennyelv-tudás terén is megfigyelhetők ilyen különbségek, pedig itt még inkább felértékelődik a tanulási alapkészségek megléte, hiszen önmagában a nyelvi képzés biztosítása még nem biztosítja a magas szintű nyelvtudást, mint ahogy azt a legfrissebb adatok is bizonyítják.


×