Bevezetés

A piacgazdaságban a foglalkoztatáspolitika cél- és eszközrendszere igen gazdag, lehetőséget teremt az igen szegmentált munkaerőpiaci és foglalkoztatási helyzetek differenciáltkezelésére.

A képzés fontos funkciója a foglalkoztatáspolitika érvényesítése, a foglalkoztatás, a foglalkoztathatóság elősegítése. A foglalkoztatáspolitikában erőteljesen előtérbe kerültek az aktív eszközök, illetve azoknak is igen differenciált alkalmazása.

Különböző foglalkoztatási helyzetek vannak, melyekhez eltérő képzések választékára és főképpen eltérő állami támogatottságra van szükség.

Az elsődleges munkaerőpiac (a partnerek, a munkaerőpiac szereplői állami segítség nélkül is egymásra találnak) foglalkoztatási szempontból különösebb állami támogatást nem igényel, hiszen ott a piac a saját törvényei szerint működik. A munkáltatók és a munkavállalók érdekei alapvetően találkoznak, valamint mindkettő rendelkezik a fejlesztésüket is szolgáló jövedelemmel. A vállalati képzések többnyire szakmai továbbképzések, idegen nyelvi, informatikai képzések, és különböző tréningek.

Ezen a területen az alábbi támogatások léteznek, illetve esetenként alapvetően pályázati úton elérhetők:

- Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolhatósága a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére

- Szerkezetváltást ösztönző támogatások, ebben az esetben, ha a vállalkozás saját fejlesztését szerkezetváltással, technológiaváltással, új technológia bevezetésével szeretné elérni, pályázati úton az ehhez szükséges képzések finanszírozását az állam támogatja

- Beruházás ösztönzése, ebben az esetben az új fejlesztésekhez nyújthat az állam képzési támogatást. Ide tartoznak a kormányzati megállapodásokon nyugvó (zöldmezős vagy egyéb) nagyberuházások, amelyek elemzésére nem térünk ki, tekintettel arra, hogy ezek egyedi támogatások, valamint az információk nem publikusak)

Ezen a területen a támogatások forrása a szakképzési hozzájárulás, s az ebből a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészébe befolyt összeg, valamint a központi költségvetés normatív támogatásra szánt kerete. A képzési alaprészből keletkező felnőttképzési célú keret ilyen irányú pályázatait a Nemzeti Felnőttképzési Intézet bonyolítja.

Az általános képzést, vagy felzárkóztatást a vállalkozások kevésbé, vagy egyáltalán nem támogatják, az már nem tartozik szorosan az érdekkörükbe, az ilyen képzettségi hiánnyal küszködők helyett inkább képzett munkaerőt vesznek fel. Ha a szakképzettség nélküli foglalkoztatottat mégis megtartják munkavállalónak, számukra elvi lehetőség a felnőttképzési normatív támogatás, mely a képzetlen réteget támogatja. Iskolai végzettség hiányát csak az iskolarendszerben van lehetőség bepótolni, illetve felzárkóztatást a felnőttképzési programok is tartalmaznak.

A másodlagos munkaerőpiac (az elhelyezkedéshez mindenképpen állami támogatás szükséges. Itt olyan munkahelyek támogatásáról, létrehozásáról van szó, amelyek esetében a foglalkoztatást az állam támogatja, költségeket átvállal. Ilyen területek pl. a non-profit szervezetek, a civil szféra, de általában ilyen típusú támogatás a költségvetési szféra indokolatlan felduzzasztása is.

Ezek a támogatások általában eleve a hátrányos helyzetű rétegeket célozzák. Ilyen programok pl.:

- Tartós munkanélküliek programjai

- Fiatalok, pályakezdők programjai

- Roma programok, stb.

E programok támogatásának forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi része, és e programok megvalósítása az OFA segítségével történik.

A munkanélküliek/álláskeresők képzésének támogatásával is foglalkozunk e tanulmányban, bár ez a támogatási forma megfelelően szabályozott, a képzési programokkal szorosan összefügg, és a hatékonyság növelése érdekében bizonyos további vizsgálódásokra lenne szükség.

Foglalkoztatási válsághelyzetek esetében is a programok képzési alprogramokat is tartalmaznak. A válsághelyzetek általában vállalatok elköltözése, megszűnése, nagyobb létszámcsökkentése bekövetkezésekor keletkeznek. Ilyenkor a segítség igen összetett, de általában ilyen esetekben szükséges a tömeges átképzés, új szakma megszerzése. E támogatások forrása alapvetően a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi része.

Korábban gyakran, ma már ritkábban kerül sor egy-egy földrajzi, gazdasági térség egyszeri, vagy rendszeres támogatására. Ennek forrása leggyakrabban a foglalkoztatási alaprész, de volt már példa a felnőttképzési alaprész felhasználására is.