Bevezetés

Magyarországon a lakosság iskolázottsága folyamatosan nő, de a társadalom tudásszintje, tudásbázisa, a munkaerő alkalmazkodóképessége elmarad a változó gazdasági körülmények által támasztott követelményektől. Az iskolarendszerű képzés nem biztosítja kielégítően az alapkészségek, a kulcskompetenciák elsajátítását. A jelenlegi oktatás és képzés rendszere nem igazodik kellőképpen a gazdaság igényeihez.

A munkaerőpiacon határozott anomáliák vannak a kínálat (egyetemi végzettségűek dominanciája) és a kereslet (jó szakmunkások) között, az egyes szakmákon belül, sőt az egyes földrajzi tájegységek kereslete és kínálata között is. Ez azt jelenti, hogy egyszerre van jelen a többlet és a hiány is, ami végső soron a munkaerővel történő pazarláshoz, a gazdaság teljesítményének csökkenéséhez, a munkaadók és munkavállalók közötti feszültséghez, ellentéthez vezet.

A problémák egy része érthető, hisz a piacgazdaság megjelenése, térhódítása viszonylag rövid időre (15 év) tekint vissza, a munkaerő iránti igények gyors változását az oktatás nem tudta követni.

A munkaerő képzésére fordított milliárdos támogatások sok esetben célt tévesztenek vagy nem a megfelelő helyre kerülnek. A tanulmány készítésében egy alapvető axióma vezérelt bennünket "a képzett munkaerő a leghatékonyabb termelőerő". E tételből kiindulóan próbáltuk felmérni a mikrovállalkozások oktatási, képzési, támogatási tapasztalatait, előnyeit, hiányosságait, majd ezek alapján javaslatot tenni a képzések, támogatások jobbítására, a hatékonyság növelésére.