CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Pröhle Gergely: Előszó
Lothar Uebel: Nemesek, művészet, limuzinok - A magyar nagykövetség építési telkének történetéhez
Ifj. Bertényi Iván: Szövetség életre-halálra vagy érzelemmentes érdekközösség? - A magyarok Németország-képe 1848-tól az első világháborúig
Pritz Pál: A magyar-német viszony 1918-1945 között
Ujváry Gábor: "Tudós kolostor, csöndes kolostori kerttel" - A berlini Magyar Intézet és a Collegium Hungaricum története (1924-1944)
Ablonczy Balázs: "Német világ" vagy "Új Európa"? - A magyar politikai elit Németország-képe 1933 és 1945 között
Masát Ádám: Magyarország és a két német állam kapcsolatának alakulása 1949 és 1989 között
Előszó
(részlet)
2001. szeptember 11-én nyílt meg a Magyar Köztársaság új berlini
nagykövetsége az Unter den Linden és a Wilhelmstrasse sarkán, nem messze
a Brandenburgi Kaputól. Az időpont kiválasztása tudatos volt: 12 évvel
korábban ezen a napon nyílt meg a magyar-osztrák határ keletnémet
állampolgárok ezrei előtt, akik a hazájukba való visszatérés helyett a
szabadságot választották. Az 1989 szeptemberi határnyitás volt az első
látványos jele annak, hogy gyökeres változás következik be az európai
politikai viszonyrendszerben; a politikai-gazdasági rendszerváltozás és
Németország újraegyesítése elérhető közelségbe került. Megnyílt az út a
magyar-német kapcsolatok újrakezdése előtt is. Ennek a folyamatnak volt
a végső állomása az új nagykövetségi épület szeptember 11-i megnyitása.
Könyvünk ebből az alkalomból tekint vissza az elmúlt jó másfél évszázad
történelmére.
[...]
2001. szeptember 11. azonban sajnos nem a berlini magyar nagykövetség megnyitása miatt vált emlékezetes nappá. A megnyitót követő gazdasági fórum több száz résztvevője döbbenten értesült a történelem legsúlyosabb terrortámadásáról, sok ezer ember haláláról. Az azóta eltelt hetek világossá tették: a világpolitika törésvonalai a jövőben nem ott húzódnak, ahol eddig. Ahogy 1989. szeptember 10-11-én a határnyitás egyértelműen megelőlegezte a kelet-nyugati megosztottság végét, úgy tizenkét évvel később az is egyértelművé vált, hogy Európa országai és minden, magát a szabad világhoz soroló ország végérvényesen egymásra van utalva. Magyarország mindig is a szabad világhoz tartozónak érezte magát, és az elmúlt 12 évben a rendszerváltozással, NATO-tagságunkkal ez intézményesen is valósággá vált. A politikai újrakezdésen tehát túl vagyunk, az új épület pedig hosszú időre Magyarország berlini nagykövetsége lesz. Újabb minőségi ugrás hazánk Európai Uniós tagságával történik majd. Ezt a lépést azonban már nem tekinthetjük újrakezdésnek, hiszen történelmi jelentősége mellett is csupán intézményesíteni fogja azt, amit korábban is és most is vallunk: Magyarország Európához való tartozását, a jogállamiság iránti elkötelezettségét.
Berlin, 2001. október
Pröhle Gergely