Ajánlás

Ő olyat nem tud -, jelentette ki határozottan mikor arra kértem, hogy írjon nekem rövid elbeszélést. Már jól ismertem őszinte érzelmekkel telített verseit és gyanítottam, hogy egy gazdag élet élményei, ember-emlékei kimeríthetetlen forrása lehet, csak akarni kell. Csak fel kell ébreszteni a nem is nagyon szunnyadó hiúságát. És igazam lett.

- Csak mutatom - írta, az azóta szokásossá vált bevezetőt levelében és mellékelte az első írást, a "prózát, amit ő nem tud írni."

A jól szerkesztett, dramaturgiailag jól felépített kis novellái most is kedvelt olvasmányaim közé tartoznak. Bakár úr, Zsófika jó ismerőseim. Klára emlékeinek alakjai könnyed, néhány soros leírásban meglepő valósággal lépnek le az oldalakról és hallom élethű párbeszédeiket.

Verset, jó verset egy tehetséges tízéves is tud írni, de a prózához életismeret, jó-rossz emlékek sokasága kell. Gyakran találkozom novella címszó alatt írásokkal, amik ugyan "prózaiak" de önvalló ömlengésen kívül semmit sem adnak. Elbeszélés, - elbeszélve, hogy mi történt, kivel, mikor és miért. Emberek, akik éltek, akar valóságban, akar az író emlékeiből összetett fiktív világban, de az olvasó számára is maradandó élményt jelentenek.

Arcok a múltból, Kamarás Klára életének jelentős szereplői, őket mutatja be nekünk ebben a kis gyűjteményben. Én már ismerem őket, és bátran ajánlom az olvasó szíves figyelmébe, - fura egy társaság!

Niagara Falls, 2005. december 24.
Kaskötő István