Bevezető
(részlet)

Az elmúlt évtized társadalmi változásai jelentős mértékben átalakították a magyarországi társadalom és a szomszédos országokban élő kisebbségi magyar közösségek munkaerő-piaci, foglalkoztatási jellemzőit, oktatási, képzettségi mutatatóit, migrációs, kapcsolattartási potenciálját. Mindezek a dinamikus változások, együtt a nyelvhasználati, kultúra-felhasználási szokásokban végbement elmozdulásokkal, erősen befolyásolják a közösségek etnikai, nemzeti identitásának alakulását. A Kárpát-medencei magyar közösségek összehasonlító igényű, rendszeres, idősoros vizsgálatát mind az MTA Kisebbségkutató Intézete, mind pedig a határon túli magyar szociológiai kutatásokat befogadó intézmények, közülük elsősorban a kolozsvári Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány részéről már hosszabb ideje szorgalmazzuk. Rendkívül fontosnak tartjuk ugyanis az integrálódó kelet-közép-európai térben rendszeres és módszeres kutatások keretében nyomon követni, elemezni a fent jelzett változásokat, amelyek értelmezése lehetővé teszi a magyarországi és kisebbségi magyar társadalmak azonos, hasonló, különböző reakcióinak, jelenségeinek, a kapcsolatukban megmutatkozó tendenciáknak a pontosabb megértését. Azok a kutatástörténeti előzmények, amelyek ilyen igénnyel az 1990-es években lezajlottak, jórészt folytatás nélkül maradtak vagy csupán egy-egy országra, régióra korlátozódtak.

A Szülőföld Alap, az MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram támogatásának köszönhetően, ebben az évben, Magyarországon, Erdélyben, Dél-Szlovákiában, Kárpátalján és a Vajdaságban Kárpát Panel - A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái névvel sikerült elvégeznünk az első olyan szociológiai felmérést, amely megteremheti az alapját az öt magyar közösség szisztematikus, rendszeres, idősoros kutatására.

[...]

A kutatási program hosszú távra tervezett, a koncepció szerint rendszeres, két-hároméves időközönként ugyanazt a populációt megcélozó, ismétlődő kérdőíves panelvizsgálat, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyarság körében bekövetkező társadalmi, foglalkoztatási és identitáspolitikai változásokat követni tudjuk, a változások irányáról, jellegéről megbízható információkat, ismereteket gyűjtsünk, s ezzel hozzájáruljunk a magyar kisebbségi és etnopolitika szempontjából nélkülözhetetlen szakmai elemzések elmélyítéséhez, a magyar-magyar relációban zajló folyamatok egységes módszertannal készülő kölcsönös elemzéséhez stb.

A kutatás elsősorban a határon túli magyarokat célozta meg. Minthogy az eddigi kutatások ismételten rámutattak, hogy Magyarország a régióban és különösen a kisebbségi magyar közösségek számára sok szempontból mintaadónak, migrációs stratégiák kialakításában, a munkaerő-, valamint az oktatási és házasodási piacokon egyaránt változatlanul elsőszámú "külföldi" célországnak számít, szükségesnek tartottuk a magyarországi adatfelvételt és elemzést is. Nem utolsósorban azért, hogy lehetőségünk legyen a határon túli magyar közösségekről kialakított magyarországi kép(ek) változásának megragadására. Az Unión belül gazdasági, s remélhetően kulturális szempontból is gyorsan integrálódó kárpát-medencei térben Magyarország a maga összetett szomszédsági viszonyrendszerein belül szintén átértékeli a magyarok által lakott régiók fejlesztésében, a velük való kapcsolattartásban nyíló együttműködési lehetőségeket, ami óhatatlanul átírja az eddigi nemzetállami elzárkózó logikát. Az Unió határain belülre kerülve az államhatárok nem szűnnek meg, de jellegük erősen átalakul és ez a magyar-magyar viszonyrendszeren belül is érdekes elmozdulások kiindulópontja lehet.

[...]