I. fejezet. Dogmatikai alapvetés
1. A kisebbségi kérdés helye a nemzetközi jog rendjében
1.1. Az ember mint védendő alapérték helyzetének alakulása a történelemben
1.2. Az emberi jogok eszméjének érvényesülése a nemzetközi jogban
1.3. Az emberi jogok elméletével szemben felhozott ellenvetések
1.4. Kollektív emberi jogok - föderalizmus - kisebbségvédelem
1.5. Rend és stabilitás versus demokrácia, emberi jogok és kisebbségvédelem
1.6. A kisebbségvédelem szintjei
1.7. Önrendelkezési jog és kisebbségvédelem
2. A Nemzetek Szövetségének égisze alatt létrehozott kisebbségvédelmi rendszer vizsgálatának indoklása

II. fejezet. A kisebbségi kérdés nemzetközi jogi és diplomáciai szövegkörnyezete 1919 előtt
1. A kisebbségvédelem fejlődése az első világháborúig
1.1. A vallási kisebbségek védelme
1.2. A kapitulációs szerződések összefüggése a kisebbségvédelemmel
1.3. A nemzeti kisebbségek védelmének kialakulása és főbb állomásai
1.3.1. A bécsi kongresszusig terjedő időszak
1.3.2. A 19. század végéig terjedő időszak
1.3.3. A 19. század végéig terjedő kisebbségvédelemből levonható tanulságok
2. A századforduló kisebbségvédelmi tárgyú diplomáciatörténeti eseményei
2.1. A nemzeti eszme, az önrendelkezési jog és a kisebbségvédelem összefüggése a 19-20. század fordulóján
2.2. Zsidó kisebbségvédelmi törekvések az első világháború előtt
2.3. Amerikai diplomáciai lépések a romániai zsidóság érdekében (1902, 1913)
2.4. A Nemzetek Szövetségének létrejötte
2.4.1. Az 1914 és 1945 közötti időszak általános történelmi adottságai
2.4.2. A Nemzetek Szövetségének helye a nemzetközi közösségben
2.5. Egy nemzetközi kisebbségvédelem szükségességének és lehetőségének elméleti kérdései a 19. század elején
3. A párizsi békekonferencia és a kisebbségvédelmi garanciák kidolgozása
3.1. Az univerzális kisebbségvédelem eszméjének kudarca az Egyezségokmány szövegének kidolgozása során
3.2. A kisebbségvédelmi kérdés nemzetközi jogi szabályozására gyakorolt amerikai befolyás
3.3. A lengyel kisebbségvédelmi szerződés szövegének megszületése a Commission des Nouveaux Etats munkája nyomán
3.4. A kisebbségvédelmi rendelkezésekkel szemben támasztott ellenvetések a békekonferencia első teljes ülésén
3.5. A kisebbségvédelmi rendszer létrejöttének körülményeiből levonható tanulságok

III. fejezet. A kisebbségek nemzetközi jogi védelmének tartalma és működése 1919 és 1945 között
A) A Nemzetek Szövetsége közreműködésével létrejött anyagi kisebbségi jog
1. A Nemzetek Szövetségének égisze alatt a kisebbségek védelme érdekében létrejött jogforrások osztályozása
1.1.a. Az ún. kisebbségi szerződések
1.1.b. A békeszerződések vonatkozó rendelkezései
1.2. Speciális szerződések a kisebbségek védelme érdekében
1.3. Kisebbségi deklarációk
2. Az anyagi kisebbségi jog forrásainak jogi természete
3. Az ún. kisebbségi szerződések területi hatályának kérdése
4. A kisebbségi szerződések és a békeszerződések megfelelő rendelkezéseinek tartalma (anyagi kisebbségi jog)
4.1. A lengyel szerződés, valamint az ennek mintájára készült többi kisebbségvédelmi szerződés tartalma
4.2. Eltérések a lengyel kisebbségvédelmi szerződés rendelkezéseitől az anyagi jog egyéb forrásaiban
5. Opció és lakosságcsere a kisebbségvédelem szolgálatában
5.1. A nemzetközi jogi opció megjelenése a kisebbségvédelmi rendelkezések körében
5.2. Lakosságcsere és kisebbségvédelem összekapcsolása a kisebbségvédelmi rendelkezésekben
6. Kisebbség, nemzeti kisebbség - dogmatikai kérdések
6.1. A kisebbségek korabeli - 1945 előtti - fogalma
6.1.1. A kisebbségfogalomról általában
6.1.2. A "nemzeti" jelző használatának hiánya a szerződésszövegekben
6.2. A kisebbségek nemzetközi jogalanyiságának kérdése 1945 előtt
B) A Nemzetek Szövetségének kisebbségvédelmi eljárása - az alaki kisebbségi jog
1. A Nemzetek Szövetsége Tanácsának és Közgyűlésének határozatai
1.1. A garanciavállalás módja
1.2. A petíciós eljárás rendjének kiépülése (192-1925)
1.2.1. A kiindulási alap
1.2.2. A Tittoni-jelentés
1.2.3. Az ún. hármas bizottságok felállítása
1.2.4. 1921-1923: a részletszabályok finomításának időszaka
1.2.5. Az 1925-ben megszületett módosítások (Mello-Franco)
1.3. Az 1929. június 13-ai tanácsi határozat
2. A Titkárság kisebbségi ügyosztályának szerepe
2.1. A "procédure non écrite" jelentősége
2.2. A kisebbségi ügyosztály működése és tagjai
C) A Nemzetek Szövetsége kisebbségvédelmi rendszerének válsága és felbomlása
1. Az 1930 és 1939 közötti időszak: a tehetetlenség és a politikai viták kora
2. Regionalitás, politikai jelleg és ideiglenesség - a rendszer általános jellemzői
3. A kisebbségvédelmi rendszer működéséből levonható következtetések

IV. fejezet. A népszövetségi kisebbségvédelmi rendszer utóélete
A) A Nemzetek Szövetsége kisebbségvédelmi rendszerét alkotó jogforrások utóélete (1945-)
1. Átmenet a kisebbségek védelme és az emberi jogok védelme között
1.1. Kisebbségvédelem helyett emberi jogok védelme
1.2. Nemzetek Szövetsége helyett Egyesült Nemzetek Szervezete
2. Az 1950-es ENSZ-tanulmány a kisebbségi rendelkezések hatályáról
2.1. A tanulmány létrejöttének körülményei és fogadtatása
2.2. A tanulmány tartalma
2.3. A nemzetközi szerződések szokásos megszűnési módjai
2.3.1. A kisebbségvédelmi kötelezettségekkel érintett államok közti hadiállapot hatása a szerződésekre
2.3.2. A Nemzetek Szövetsége megszűnésének hatása a szerződésekre
2.3.3. Az ENSZ Alapokmánya és a második világháború után kötött békeszerződések hatása
2.3.4. Területátcsatolások és kitelepítések ("népmozgások")
2.4. A clausula rebus sic stantibus
2.5. A tanulmány végkövetkeztetései
B) Következtetések
1. A Nemzetek Szövetsége nemzetközi jogi kísérletének általánosítható tanulságai
2. Napjaink "nacionalista" jelenségei az új kelet-európai demokráciákban - kísért a múlt?
3. Regionális dezintegráció - funkcionális integráció?

V. fejezet. Kisebbségvédelem 1945-től napjainkig
A) A kisebbségvédelem alapkérdései az előzmények tükrében
1. A kisebbség mint a nemzetközi jog által védendő alapérték
2. Gondok a kisebbségfogalom körül
3. Az állam viszonya kisebbségeihez
4. A diszkrimináció tilalma és a tényleges egyenlőség kérdése
5. Kisebbség vagy népcsoport?
6. Kisebbségvédelem a béke megőrzésének szemszögéből
B) A hatályos nemzetközi jog eszköztára a kisebbségvédelem szolgálatában
1. Kit és mit véd a nemzetközi jog?
2. Az emberi jogok egyetemessége
3. Univerzális kisebbségvédelem
3.1. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 27. cikke
3.2 A ENSZ Közgyűlés 47/135. sz. Határozata
3.3. Egyéb - kisebbségvédelmi vonatkozású - nemzetközi szerződések
4. Nemzetközi kisebbségvédelem Európában
4.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
4.2. Az Európa Tanács
4.2.1. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája
4.2.2. A Nemzeti Kisebbségek Védelmének Európai Keretegyezménye
4.3. Az Európai Unió
4.3. Kétoldalú kisebbségvédelmi szerződések
5. A kisebbségvédelmi jogok érvényesítése
6. Zárszó

Felhasznált irodalom