Bevezetés

A nonprofit szektorról végzett 2002-es adatfelvétel során - az előző évhez hasonlóan - a részlegesen reprezentatív eljárást alkalmaztuk. Továbbra is teljes körű maradt a közhasznú társaságok és a nonprofit intézmények, a méreteik alapján kiemelkedő fontosságúnak ítélt, valamint az új bejegyzésű szervezetek felmérése. Ezenkívül adatlapot kapott az összes szociális célú nonprofit szervezet is. A nyilvántartásban szereplő további 41 és fél ezer alapítvány, egyesület és érdekképviselet közül pedig többszörösen rétegzett véletlen mintavétellel választottuk ki a vizsgálandó sokaságot.

A szektor egészét jellemző adatok becslése olyan súlyszámok segítségével történt, amelyeket két, egymástól lényegesen különböző algoritmussal létrehozott szorzószám számtani átlagaként állítottunk elő. Az egyik (az új) módszer a mintavétel módjához alkalmazkodott, a másik (a régi) pedig ahhoz a gyakorlathoz, amelyet a teljeskörűsítés során a korábbi években követtünk. Az első matematikai-statisztikai szempontból volt megalapozottabb, a második pedig jobban szolgálta az időbeli összehasonlítást. Átlagolásukkal a megközelítés előnyei és hátrányai között próbáltunk egyensúlyt teremteni.

Bizonytalan, hogy a korábbi vagy az új teljeskörűsítési eljárás eredményez-e a valóságot jobban közelítő becslést. Bizonyos viszont, hogy a korábbi a túlbecslés, a jelenlegi pedig az alulbecslés kockázatát hordozza magában. Ezért látszik indokoltnak a köztes megoldás: a két különböző számítás eredményének átlagolása.

A nonprofit szervezetek harmada került be a mintába. A nem vizsgált szervezetek esetében a megszűnések, szüneteltetések számát a válaszolók körében mért arányok segítségével becsültük. Ha feltételezzük, hogy a meg nem kérdezett szervezetek mindegyike létezik, akkor a teljes kör maximálisan 52 ezresre tehető. Ha a mintába bekerült szervezetek megszűnési arányával számolunk, akkor nagyjából 49 ezer működő szervezetről beszélhetünk.

2002-ben a nonprofit szektor kétötöde alapítványi formában, háromötöde társas nonprofit szervezetként működött. A szervezetek negyede fővárosi volt, de ez az arány az alapítványok körében a 30 százalékot is meghaladta. A szektor tevékenységi szerkezete koncentrált maradt, szinte változatlanul néhány jól körülhatárolható tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok harmada az oktatás, további 13-13 százaléka pedig a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működött. A társas nonprofit szervezetek negyede a szabadidő, ötöde a sport területéhez köthető, és 13 százalékuk lát el szakmai érdekképviseletet.