Az aranyidai bányavidéket először dr. JOHANNES AHLBURG porosz kir. geológus úr társaságában 1909. év október havában ismertem meg azon tanulmány utunk alkalmával, mely dr. LÓCZI LÓCZY LAJOS egyetemi tanár úrnak, a m. kir. Földtani Intézet igazgatójának kezdeményezésére a m. kir. Pénzügyminisztérium anyagi támogatásával a szepes-gömöri Érchegység ércelőfordulásainak bányagazdasági tanulmányozását tűzte ki célul. Ezen utunk alkalmával Aranyida környékének tanulmányozására azonban alig három napot fordíthattunk.

Hogy erről az újabb időben hanyatlásnak indult bányahelyről teljesebb képet nyerjek, a m. kir. Pénzügyminisztérium kívánságára az 1910. év tavaszán két hónapot (március közepétől május hó közepéig) töltöttem Aranyidán. Ebből az időből öt héten keresztül délelőttönként. a bányákat, délutánonként pedig a régi jelentéseket (1874 óta) s térképeket tanulmányoztam. A még hátramaradó időben a külszíni bejárásokat végeztem, miközben négy napon át SZIKLAY ALFONZ bányatanácsos úrral - az aranyidai bányamű volt üzemvezetőjével, illetőleg bányafőnökével s az aranyidai bányák legalaposabb ismerőjével - az új feltárásokat jártuk be. Legyen szabad e helyen is SZIKLAY ALFONZ bányatanácsos úrnak szíves előzékenységéért, melylyel Aranyida multját illetőleg sok fontos kérdésben útbaigazított, hálás köszönetemet kifejeznem.

A korai tavaszi idő a felvételnek nem kedvezett; a Hólya körüli gerincek egy részét részben ottjártamkor még hó borította, az altárók pedig a hóolvadás következtében beállott nagy vízmennyiség folytán alig voltak bejárhatók. Ezek a kedvezőtlen körülmények munkámban gyakran megakadályoztak.

A helyszínén gyűjtött bő adatok feldolgozását más irányú hivatalos elfoglaltságom miatt is csak sokszoros megszakításokkal végezhettem. Első sorban az általános tájékozódás céljából a mellékelt 1:2500 méretű bányatérképet állítottam össze. Alapjául szolgált a bányahivatal új 1:1000 méretű bányatérképe, melyen azonban csak a legújabb időben feltárás alatt álló vágatok voltak feltüntetve. A számos hiányzó régebbi míveletet a régi térképekből - melyeket a bányahivatal e célból számomra lemásoltatott - vittem át. A követett eljárásból következik, hogy a mágneses délőre vonatkoztatott s régi léptékekben készült, egymás között is eltéréseket mutató térképekből összeállított térképem csak az átnézetet szolgálhatja s nem tarthat abszolút bányamérnöki pontosságra igényt.

A rendkívül kedvező körülmények folytán s a m. kir. bányahivatal részéről, nevezetesen ditrói PUSKÁS JÓZSEF bányafőnök és FILKORN IMRE üzemvezető urak részéről élvezett hathatós támogatás következtében az aranyidai bányászat múltját illetőleg igen sok becses hiteles adatra tehettem szert; ez a körülmény magyarázza meg munkám második részének a rendesnél talán nagyobb részletességét is.

A kőzetek kőzettani vizsgálatának nagy részét ez év tavaszán külföldi tanulmányutam alatt a bécsi egyetemen, BECKE FRIGYES dr. egyet. tanár úr ásvány-kőzettani intézetében, a telérkitöltések vizsgálatát a berlini bányászati akadémián, KRUSCH PÁL dr. osztályvezető-tanár úr ércelőfordulási intézetében végeztem. Fogadják a nevezett urak irántam tanusított jóindulatukért és támogatásukért e helyen is hálás köszönetemet.

A munkában előforduló elemzések elkészítésével pedig EMSZT KÁLMÁN dr. osztálygeologus-vegyész és HORVÁTH BÉLA dr. vegyész urak köteleztek hálára.

Végül pedig legyen szabad dr. Lóczi LÓCZY LAJOS egyet. tanár igazgató úrnak és KISSÁRMÁSI MÁLY SÁNDOR miniszt. tanácsos úrnak a megtisztelő megbízatásért legmélyebb köszönetemet kifejeznem.

Budapest, 1911 nov. hó 20.
Rozlozsnik Pál.