CÍMLAP
|
Sustainable development indicators in Hungary TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. Társadalmi és gazdasági fejlődés
2. Fenntartható termelés és fogyasztás
3. Társadalmi integráció
4. Demográfiai változások
5. Népegészségügy
6. Klímaváltozás, energetika
7. Fenntartható közlekedés
8. Természeti erőforrások
9. Globális partnerség
10. Kormányzás és közélet
Bevezetés
A fenntartható fejlődés az Európai Unió egyik fő célkitűzése, amit az
unióról szóló szerződés is megerősít. Az EU az 1992-ben Rio de Janeiróban
tartott első Föld-csúcson kötelezettséget vállalt a fenntartható fejlődés
megvalósítására. Az egész unióra érvényes fenntartható fejlődési stratégiát
a 2001 júniusában Göteborgban tartott Európai Tanács-ülés elfogadta,
megújítása 2006-ban megtörtént. A stratégia fontos része a fenntarthatóság
felé tett elmozdulás mérése, ezért az Európai Bizottság 2005 februárjában
indikátorkészletet fogadott el erre vonatkozóan. Az Eurostat a mutatókat
folyamatosan fejleszti.
A mutatók összeállítása során az Eurostat által publikált "Measuring
progress towards a more sustainable Europe, 2007" című munkára
támaszkodtunk, néhány fejezet pedig a KSH "Magyarország környezetterhelési
mutatói, 2005" című kiadványa alapján készült. A fejezetek elején közölt
táblázatokban szürkére satírozva találhatóak azok az Eurostat által
javasolt mutatók, amelyek összeállítása a hazai adatok, illetve relevancia
hiányában jelenleg nem megoldható.
Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három
szinten helyezkednek el, amelyek alapul szolgálnak a fenntartható fejlődés
helyzetének elemzéséhez, valamint a bekövetkezett változások követéséhez.
Az első szinten lévő indikátorok (fő indikátorok) átfogó képet nyújtanak az
egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról. A második szint a rendszer
altémáinak felel meg, az első szint mutatóival együtt a fő célkitűzések
megvalósulását méri. A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy
altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget. A kiadványban 10 első, 32
második és 71 harmadik szintű, összesen 113 indikátor található.
A fejezetek a bevezetőt követően mindig az adott téma fő indikátorának
bemutatásával kezdődnek, azt követik a második, illetve a harmadik szint
mutatói. Az elsődleges célkitűzés az 1995-2006 közötti időszak bemutatása
volt, egyedi esetekben, például az adatgyűjtések eltérő jellege esetén
ettől különböző idősorok közlésére került sor.
Reményeink szerint kötetünk rendszeres megjelenése hozzájárulhat a hazai
fenntartható fejlődés méréséhez.