Bevezető

E kiadvány a dinamikus társadalmi jelzőszámok kialakítását célzó módszertani munkák újabb eredményeit adja közre, amelyhez az utóbbi években végzett panelvizsgálatok, ezek közül is elsősorban az Eurostat által kezdeményezett Változó életkörülmények adatfelvétel (VÉKA) kínál jó lehetőséget. A nemzetközi szervezetnek az egyik legfontosabb célja az volt, hogy a panelvizsgálatok elindításával egyrészt ösztönzést adjon az adott területen a mikroszintű változások bemutatására, másrészt felkínálja a lehetőséget a dinamikus megközelítést alkalmazó eljárások kidolgozására. Hangsúlyoznunk kell, hogy a dinamikán jelen esetben az időbeli változásokat értjük. Módszertani szempontból meglehetősen új területről van szó, hiszen a dinamikus jelzőszámokra vonatkozóan még nem alakultak ki olyan standardok, mint a keresztmetszeti adatokon alapuló hagyományos jelzőszámok területén.

A korábbi munkafázisban alapvetően csak a kiválasztott társadalmi-demográfiai kulcsváltozókra (egyéni, illetve a háztartási szintű gazdaságiaktivitás-váltásra, valamint a háztartás-összetétel változására) vonatkozóan képeztünk dinamikus indikátorokat, a mostaniban viszont már azokra az életkörülmény-életmód változókra is, amelyek az alapul vett Változó életkörülmények adatfelvételben a rendelkezésünkre álltak. A módszertani fejlesztés keretében egyrészt tovább finomítottuk a korábban kialakított kategóriákat - elsősorban a már említett társadalmi-demográfiai jelzőszámokat - abból a megfontolásból, hogy inkább életszerűbbek legyenek sőt, lehetőleg a szociálpolitika szempontjából is értelmezhetővé váljanak. Másrészt igyekeztünk az indikátorok kialakítását más adatfelvételre is kiterjeszteni, jelen esetben a KSH Munkaerő-felvételére, pontosabban az e felvételek alapján összeállítható panelmintákra. A több felvételre kiterjedő munkálatok módszertanilag megalapozottabbá tehetik a több forrásból származó információk összehasonlítását, továbbá jó lehetőséget kínálnak a standardizálható eljárások kimunkálására, ugyanakkor rávilágíthatnak a fogalmi konzisztenciákkal kapcsolatos problémákra is. A munkálatok egyik központi gondolata az volt, hogy - megfelelő indikátorok kialakításával - nyomon követhessük a társadalmi-demográfiai státusban bekövetkezett változásokat, továbbá hogy feltárjuk a státus változásának az egyes életkörülmény-életmód elemek alakulására gyakorolt esetleges hatását.

Az egyes változók összekapcsolására, valamint a súlyozásra vonatkozó eljárások leírását a fentebb hivatkozott tanulmány adta közre.

A továbbiakban - az esetleges felhasználói visszajelzéseket is figyelembe véve - bizonyos indikátorok esetében feltehetően újabb finomításokat kell majd elvégezni, illetve újabb területekre kell kiterjeszteni a dinamikus jelzőszámok kialakítását. Emellett - a lehetőségeken belül - arra törekszünk, hogy az itt alkalmazott megközelítést más (panel-)vizsgálatokra is adaptáljuk.