Bevezetés

Az elmúlt évtizedek gazdasági-társadalmi változásai átalakulást eredményeztek a településrendszerben. A gyorsuló városiasodó folyamatot demográfiai oldalról a falvakból eláramló tömegek táplálták. A kisebb községek esetében a vándorlási veszteség tartósan magas szinten állandósult. Az urbanizációs folyamattal párhuzamosan természetesen jelentősen fejlődött a faluhálózat, javultak az életkörülmények, az infrastrukturális ellátások, de nyomon követhető a különbségek növekedése, a polarizáció erősödése. A települések jelentős hányada nem képes fogadni és működtetni még az alapfokú, mindennapos ellátást biztosító intézményeket sem. E települések döntő részét az 1000 lakosnál kisebb népességű aprófalvak képezik.

Csongrád megye urbanizált térségnek számít, népességének héttizede városlakó. 60 településéből 8 városi rangot vívott ki magának. Községei átlagosan jóval nagyobbak az országosnál, egynek-egynek a népessége meghaladja a 2000 főt. Az aprófalvak körébe 14 község tartozik, ebből 2 úgynevezett törpefalu, azaz lakóinak száma - a 2005. január 1-jei állapot szerint - nem éri el az 500 főt sem. A 14 kistelepülésen együttesen kevesebb mint 10 ezer ember, a megyei népesség mindössze 2%-a él.

A következő elemzésben az erre a községcsoportra vonatkozó adatfeldolgozások főbb eredményeit foglaljuk össze; az aprófalvak helyzetét a többi község, a városok, illetve a megye egészéhez viszonyítva mutatjuk be. A kiadványt részletes táblázatok egészítik ki.