Tartalom

I. Az eszme megtestesűl. A nyomdát a közszükséglet hozta létre. A kéziratok kereslete. Az emberiség második megváltója. Hivatása. A közvélemény megalkotása. Kapcsolata a többi fölfedezésekhez. Mikor találták fel? Jehova négy betűje s a mozgatható betűk.

II. A budai nyomda. A renaissancenak köszönhetjük. Behozatalában megelőztük a félvilágot. Magyar nyomdászok külföldön. Budai kiadó-könyvárúsok. Az első magyar könyv. A krakkói magyar nyomda. Kereskedelem és művelődés egy úton jár. Luther. A sajtót a reformatió, a reformatiót a sajtó segíti diadalra. Erdélyi prot. nyomdakisérletek. A hazai első papirmalmok.

III. A hazai első magyar műhelyet Nádasdy pártfogása mellett Abádi állítja fel. Célja a felvilágosultság s a prot. hit eszmék terjesztése. Lengyel befolyás Abádi helyesírására. Heltai és Hoffgreff műhelyével nyomdászatunk a fejlődés magasabb fokára lép. Hangjegy-nyomás. Magyar anabaptista könyv. Polgári nyomdászaink miért maradtak idegenek saját hazájukban? Erdélyben a három prot. felekezet külön műhelyeket állít fel.

IV. Nyomdászaink súlyos helyzete. Magyar prot. nyomdász - ezermester a javából. A kóbor nyomdászok. Bornemissza pátronust fogdos. Üldözéstől tartva, hamis dátumot nyomat műve címlapjára. A török hódoltság területén sohasem volt nyomda. Sajtóhibák okai. Mind a 28 műhely prot. kézben.

V. A katholicismus a bukás szélén. Az ecclesia militans szervezkedik. Telegdi nagyprépost, Nagyszombatban nyomdát állít. Egyidejűleg behozatik az előleges censura. A XVII. században mindössze 4 kath. nyomda működik. Apróbb prot. műhelyek. Menyhárt deák szerződése a debreczeni tanáccsal. A debreczeni főbíró mint censor. Németalföldi befolyás. Könyvkötő műhelyek. Német vandalismus Debreczenben.

VI. A fejedelmi nyomdák. Ő Nagyságok buzgalma. A szószéket a nyomda kezdi pótolni. A fejedelemasszony munkáját nevetségessé akarják tenni. A "fogadatlan prókátor". A fejedelem erélyes föllépése. Vallási pasquillusok: a szent háromság mint Cerberus. Öreg Rákóczi kitépeti. A jezsuiták taktikáját eltanulják s ellenök fordítják a protestánsok. Az öreg Graduál. Fejedelmi bőkezűség a nyomda körűl.

VII. Felvidéki műhelyek. Mért nem keletkeztek korábban, s miért váltak állandókká? A Breuer család. Papírgyáraink a lengyel határon támadnak. Nyomdászatunk műszaki sülyedése. Szenczi Kertész Ábrahám kiválik társai közül. A magyar Elzevír. Mért nem kelendő Tótfalusi remek bibliája? Fáradozásai; részvétlenség és üldözés a bére. Vele bezárul a tudós és lelkesült nyomdászok sora.

VIII. Az álmos kor. Az "imprimatu". Főbenjáró sajtóvétség. III. Károly ukáza. A Komáromi-Csipkés-féle bibliára rendezett hajsz. Elő- és utócensura. A privilégiumok aranykora. Nyomdász-királyok. A Landerer-család Budán és Pozsonyban. A Royer és Paczkó család. Az egyetemi nyomda.

IX. II. József emeli sajtóügyünket. Kik terjesztették el nálunk a szabadkőművesség eszméjét? A nagyszebeni sz. András. A türelmi parancs hatása. Kezdetleges könyvkereskedés. A ponyva fénykora. Csempészett könyvek. Magyar nyomdák 1787-ben. A Trattner család. Az egyetemi nyomda első szerepre emelkedik.

X. Nyomdáink állapota 1817-ben. Miért nem virágozhatott akkoriban nyomdászatunk? A censura rendezetlensége, kihágásai. Inquisitor, szellemhóhér, homoeopathiai áldozat Törlésy gyógyásznak. Privilegiumszerzés bajjal jár. A nyárspolgár életmódja. "A legelső hazafias könyvnyomtató." A magyar akadémiától nyert lendület. De azért a komáromi kalendáriom a legelterjedtebb magyar könyv. A vas-, majd Trattner-Károlyinál a gyorssajtó is alkalmazást nyer. Landerer és Heckenast.

XI. 1818. A szabadsajtó. Jótékony hatása. Nyomdász-árszabály. Szines nyomás. Bankjegy-nyomda. Itthon készült vas-sajtó. Kliegl betűszedő-gépe. A komáromi nyomda égése. Hamvaiból csakhamar kikél. Komáromi pénz.

XII. A zsandár-politika befolyása nyomdászatunk hanyatlására. A nyomdász elveszti jobbágyait. Censura, rendőri felügyelet név alatt. Virágnyelv a sorok közt. A párizsi államcsínyt egy pesti lap, mint távírói sürgönyt, másnap közli. Szent-Erzsébet legendája a színnyomás haladását mutatja. Hangjegynyomás. Budapesten Röck gyártja az első gyorssajtót. Az alkotmány ósdi, majd az alkotmány hatása.

XIII. A nyomdászok társadalmi egyesülése. Mi az iparszabadság eredménye? A nyomdászok önképzője. Egészségügy. Ünnepélyek. Nyomdász-szaklapok. A szédelgés s az izgatók létrehozzák a strikeot. Izgalmas jelenetek, harc és háború. Menenius Agrippa meséje igazat mondott. Idült baj az ármozgalom. Újítások a nyomdai személyzetben: gyakornokok, nők, siketnémák. A szedők keresete.

XIV. Úri könyv-iszony. A hírlapirodalom buján tenyészik. Budapesten jelenleg annyi a nyomda mint Lipcsében. Vidéki nyomdáink. Miről nevezetes Békés, Czegléd, Nagy-Kőrös? Emich érdemei. Márk krónikája. A Franklin-társulat. Találmányok behozatala. Kőnyomda és egyéb sokszorozó iparágak. Papirgyártásunk. Az új ipar-társulatok sikertelensége. A szédelgés visszahatást szült az iparszabadság ellen.

XV. Kelet népe Keleten. Georgia s Örményország első nyomdáit Tótfalusi szereli föl. II. Rákóczi Ferenc magyar ügyvivője állítja föl az első török nyomdát. A mufti fetfája, a szultán rendelete. Ibrahimnál, Konstantinápolyban megjelent művek. Boszniába egy zimonyi iparos viszi be a nyomdászatot. A szerb államnyomda. A landorfejérvári könyvnyomdász-egylet a budapesti mintájára alakúlt.

XVI. A reformatió, nemzeti fejedelmeink pártfogása mellett, megteremti az oláh irodalmat. Hazánkban nyomatják a legelső oláh könyveket. A vallásos eszmék korában, dőreség magyarizálásról szólani. Öreg Rákóczi, az oláh irodalom pátrónusa. Geleji Katona terve, az oláhok civilizálásáról. 1630-ban állítják fel az első nyomdát Havasalföldön. A jezsuiták Buccowval, s a "két kalugyer". Pozsonyban nyomatják az első oláh könyvet latin betűkkel. Magyarország missiója Keleten.