Fülszöveg

Barta Sándor az irodalomban az első világháború alatt jelentkezett először. 1919-ben emigrált. Az emigrációban számos novellát, verset és két regényt írt, köztük az Aranyásókat. Az Aranyásók az első világháború előtti években játszódik, Budapest modern világvárossá fejlődését mutatja be. Hősei majdnem kizárólag egyetlen ház, a Ferdetorony utca 64. lakói: szabók, ügyvédek, újságírók, háztulajdonosok, munkások. Az olvasó bizonyára megszereti Ráti Márkot, a nyomorúságos kis szabót, aki egész életében az önálló üzletért harcol, s mikor végre megszerzi, a színes kirakat mögött éppúgy volt munkaadójának dolgozik, mint addig, de most már a nagy üzletbér is ránehezedik szegényes háztartására. Az ár nagyon nagy: legkedvesebb gyermeke tébécét kap. Megszereti az olvasó Fóti öntőt, aki Amerikába készül, s mikor sok év után kezében a hajójegy, inkább lemond róla, hogy egyetlen bajtársa életét megmentse vele. A tőzsdespekulációk, bankok harca minden házhelyért, a kistőkések csődbe jutása, a kivándorlás, a bérspekulációk és még sok más esemény, illetve társadalmi kérdés kavarog, hullámzik a regényben, s ezen a nagy hullámverésen, mint valami nagy óceánjáró hányódik a Ferdetorony utca 64., véletlen lakóival, akik mindig közelednek valahová, és sohasem érnek el sehová sem.