CÍMLAP
|
TARTALOM, UTÓSZÓ |
Tartalom
Első rész:
Épitészeti emlékek
I. Általános jellemzés. Őskori maradványok. Az első templomok. A tribsi és
jurgói fatemplom. A krighi fatorony. A mindszenti templom tornya és temetői
kápolnája. A haraszti templom. A kéthajós templomokról általában
II. A szepesi székesegyház, Régi átmeneti stilű alakja s ennek maradványai.
Kibővítése a XV. században. A Zápolya-kápolna. Régi oltárok, sirkövek s
egyéb műemlékek. A székesegyház restaurálása korunkban. Átmeneti stilű
részletek Dénesfalván és Szepes-Olasziban. A szerzetesrendek és a román
épitészet. Szepesvármegye középkori klastromai Stólán, Scsavnyikon. A
Lapis refugii. Vörösklastrom. Szerzetesek Göllniczbányán, Szepesváralján,
Landeken és Daróczon
III. Szepesvármegye a tatárjárás után. Várak, városok és templomok épitése.
Lőcse középkori templomai. A szent Jakab-templom. Mai sekrestyéjének XIII.
századbeli részletei. A XIV. századbeli hármashajó s ennek XV. és XVI.
századbeli toldalékai. A templom műkincsei. A minoriták szent László-temploma
és kolostora. A kórházi Szentlélek-templom. A karthauziak kápolnája és
kolostora. A máriahegyi kápolna
IV. Középkori épitőmesterek. Kőfaragó jelek. A csúcsiveskori bazilika és a
csarnoktemplom. A lőcsei kőfaragó-iskola. Az iglói plébániatemplom.
Szepes-Olaszi, Göllniczbánya, Késmárk, Podolin és Márkusfalva plébániatemplomai
s ezek régi fölszerelése. Elenyészett nagyobb arányú csúcsiveskori templomok
V. A famennyezetű csúcsiveskori templomok. Újabb példáik a Poprád és
Dunajecz völgyében. A kéthajós boltozott templomok falusi tipusa: a zsegrai
templom, városi tipusa: a felkai templom. A kéthajós csúcsives templomok
általános jellemzése. Fönnmaradt és átalakított emlékek a Poprád völgyében.
Az ó-falvi templom. A nagyeőri és görgői templom. A Hernádvölgy kéthajós
templomai. A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna
VI. A renaissance épitészet. Első nyomai, részletek. A lőcsei városháza.
A felsőmagyarországi renaissance. A középkori várak és a renaissance.
Kastélyok. Városi lakóházak Lőcsén. Barokk és rokokó stilű átalakítások.
Harang- és templomtornyok, A késmárki fatemplom. Befejezés
Irodalom
Képek lajstroma
Második rész:
Szobrászat és festészet
I. Középkori templomaink diszítése. A kőfaragás jelentéktelen szerepe e
téren. Falképfestés. Legrégibb emlékei Zsegrán. A szent László legenda
Zsegrán, Svábóczon és Vitfalun. A poprádi falképek. Kevésbbé jelentős és
lappangó emlékek.
II. A provinciális művészet jelentősége Magyarországon. XIV. századbeli
képírásunk klasszikus emlékei a Szepességen. Róbert Károly koronázása
Szepeshelyen. A lőcsei szent Jakab templom falképei. A szentélybeli
festmények. Szt. Dorottya legendája. Az irgalmasság cselekedetei s a
hét főbűn. Későbbi falképek
III. A középkori szárnyasoltárokról általában. Szepességi statisztikájuk.
Festett szárnyasoltárok. A matheóczi főoltár. A szepeshelyi szent Mihály
oltár. Lőcsei Miklós művei Poprádon, Jánosfalván, Arnóthfalván, Lőcsén és
Késmárkon
IV. Fafaragásunk legrégibb emlékei és XV. századbeli fejlődése a
Szepességen. A matheóczi feszület. A nagy-eőri és szlatvini Madonna. A
farkasfalvi Mária oltár. A gánóczi szent Miklós oltár. Egyéb XV. századbeli
Mária s szent Miklós oltárok és szobrok. Lőcse legrégibb szárnyasoltárai
V. A szepeshelyi szárnyasoltárok. A székesegyház restaurálása kapcsán
történt rostálásuk. A megmaradt emlékek. Mária halála a szobrászatban és a
képírásban. A Stoss-kérdés, A XV. századbeli fafaragás klasszikus emlékei
a Szepességen, A lőcsei Vir dolorum oltár. Az iglói kálvária, A késmárki
főoltár. A csütörtökhelyi Pieta
VI. Lőcsei Pál és munkái. A Krisztus születését ábrázoló szobrok. A szent
Jakab templom kisebb oltárai: Mária hó oltára, szent Péter és Pál oltára,
szent Miklós oltára és festményei. A főoltár
VII. Lőcsei Pál iskolája. A műhelyéből kikerült többi munkák Lőcsén.
Tanítványai a Szepességen. A káposztafalvi szent Lőrincz oltár. A
mühlenbachi, szepesszombati és bélai oltárok. A renaissance ornamentika
szárnyasoltárainkon. Emlékei Nagyeőrön, Lőcsén, Káposztafalván. Theophilus
mester. A fafaragás a XVII. században
VIII. Középkori síremlékek. Velbachi György sírköve Lőcsén. Zápolya Imre és
István síremléke Szepeshelyen. A Thurzó család síremlékei Lőcsén. Alakos
sírkövek Márkusfalván, Késmárkon, Tóthfalun, Toporczon és Lublón
Irodalom
Képek lajstroma
Harmadik rész:
Iparművészeti emlékek
I. A Szepesség iparművészetéről általában. Az érczöntés. Gaal Konrád
mester, Nagy Lajos harangöntője. Középkori harangok. Bronzöntésű
keresztelő-medenczék. Wagner János iglói érczöntő mester. Az érczöntés
hanyatlása a Szepességen. A rézöntés és vasművesség emlékei. Ónedények
II. Az ötvösség. XIII. és XIV, századbeli mesterek. Gallicus Miklós mester.
Vert rézciboriumok és keresztelő tálak. XV. századbeli öntött és vésett
diszítésű munkák. Sodrony zománczos kelyhek. Vert diszítésű emlékek a
XVI. századból. XVI. századbeli és későbbi csúcsives stilű Úrmutatók
III. Csúcsiveskori egyházi bútorok. Papi székek kőből. Faragott diszítésű
bútorok Lőcsén, Gölniczbányán, Leibiczon, Késmárkon. Festett diszítésű
bútorok. Renaissance-stilű bútorok a XVI. századból. Késmárki Gergely, Láng
János és Kristóf. A lőcsei szószék, Kolmitz Kristóf műve. XVII. századbeli
bútorok, halotti czímerek és epitáfiumok
IV. Szövött emlékek. A szepességi vászon. A középkori barhet. Nyomtatott
vásznak. A XV-XVI. századbeli olasz brokát-szövetek. Antipendiumok. Himzett
miseruhák. XVII-XVIII. századbeli himzések. Varrott reczék. Vert csipkék
V. A XVII. századbeli ötvösség. Szepességi ötvösczéhek. A himpellér
mesterek. Német és német mintára készült emlékek. Vertművű ötvösmunkák.
Sodronyos és zománczos diszítésű emlékek a XVII-XVIII. századból. Szilassy
János lőcsei mester és munkái
A szerkesztő befejező sorai
Irodalom
Képek lajstroma
Utószó
Szepesmegyei Történelmi Társulat "Szepesvármegye Művészeti Emlékei" czimű
munkájára 1904 május 28-án bocsátotta közre előfizetési fölhívását. Még
nem múlt el egészen három esztendő s jelen harmadik részével munkánk
befejezéshez jutott. Bízvást állíthatjuk, hogy a mit az előfizetési
fölhívás ígért, azt lelkiismeretesen be is váltottuk; sőt munkánk
terjedelmét tekintve még nagyobb, anyagát illetőleg még változatosabb lett,
mint a hogy terveztük. Társulatunk évekig gyűjtögette filléreit, hogy
vármegyénk műemlékeit művészi értékükhöz méltó formában ismertethesse.
Vállalkozására, a mely műtörténelmi irodalmunkban bízvást úttörőnek
mondható, mindnyájan büszkék lehetünk.
A kik műemlékeink méltó ismertetésére irányuló munkánkat előkészítették,
azok egyrésze, sajnos, a mű befejezését már nem érte meg. Elvesztettük gróf
Csáky Zénó főispánt, társulatunk elnökét és Sváby Frigyes alelnökünket is,
a kiknek munkánk előkészítésében ugyancsak jelentős szerepük volt. Sváby
Frigyes lelkes biztatásának, vármegyénkre vonatkozó s vele közlött
sokoldalú tapasztalatainak különösen e munka szerzője látta nagy hasznát.
Vállalkozásunk sikerébe vetett bizalma s lelkesítő buzdítása sarkalta
leginkább társulatunkat is arra, hogy legdíszesebb kiadványára erején felül
áldozzon.
Sváby Frigyes, felejthetetlen alelnökünk közvetlenül munkánk első részének
megjelenése előtt halt meg. A föntebbiekben vázolt szerepénél fogva azonban
a legkevesebb, a mivel szellemének tartozunk az, hogy érdemeiről a
"Szepesvármegye Művészeti Emlékei" befejezése alkalmával is kegyelettel
emlékezzünk meg. Ép úgy kedves kötelességünknek tartjuk, hogy mindazoknak
hálás köszönetet mondjunk, a kik vállalkozásunk sikerét támogatásukkal
elősegítették. Munkánk illusztráló-anyagát eredeti fényképfölvételekkel a
következők gyarapították: Rollny Ferencz dr. iglói plébános, Steinhausz
László műszaki tanácsos Budapesten, Linkesch Miksa főgimnáziumi tanár
Lőcsén, Hanula József festőművész Haraszton, dr. Baumerth Gyula orvos
Budapesten. Szerzőnknek kutatásaiban segítségére voltak: Kalmár Antal
főgimnáziumi igazgató, Dénes Ferencz és Forberger Vilmos főgimnáziumi
tanárok, Förster Rezső főreáliskolai tanár Lőcsén, Berwaldszky Kálmán
tanító Iglón, azonkívül Szepes vármegye csaknem összes római és görög
szertartású katholikus, valamint evangélikus lelkészei, a kik szerzőnknek s
a szerkesztőnek egyaránt páratlan szívességgel jártak kezére és különösen
vármegyénk hozzáférhetetlenebb vidékein, a munkánkban közölt anyag
fölkutatása érdekében tettek vállalkozásunknak megbecsülhetetlen
szolgálatokat.
Vállalatunk pártfogói sorában az első helyen a vallás- és közokatásügyi
minisztérium áll, mely báró Forster Gyula, a Műemlékek Országos Bizottsága
elnökének és gróf Csáky Albin v. b. t. t. hathatós ajánlatára a Műemlékek
Országos Bizottsága terhére munkánkat 100 példányban rendelte meg, hazai
múzeumok és egyéb kulturális intézetek között való szétosztás czéljából.
...