CÍMLAP
|
Hódmezővásárhely TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
Bevezető
1. Hódmezővásárhely kialakulásának főbb állomásai
2. A város fekvése, térbeli tagozódása
3. A városrészek összehasonlító vizsgálata
3.1. Demográfiai jellemzők
3.1.1. A népesség területi elhelyezkedése
3.1.2. A népesség korstruktúrája, öregedési index
3.1.3. A népesség iskolai végzettsége
3.2. Háztartás, család
3.3. Foglalkozási helyzetkép
3.3.1. A népesség gazdasági aktivitása
3.3.2. A foglalkoztatottak jellemzői
3.4. Lakóépületek, lakások
3.4.1. Lakóépületek száma, jellege
3.4.2. Lakásállomány, laksűrűség
3.4.3. Tulajdonviszonyok, használati jogcím
3.4.4. Lakásnagyság
3.4.5. Komfortosság, felszereltség
3.5. Vállalkozások területi elhelyezkedése
3.6. Ellátó intézményrendszer
3.6.1. Kiskereskedelmi üzlethálózat struktúrája
3.6.2. Vendéglátás, idegenforgalom
3.6.3. Pénzintézetek
3.6.4. Egészségügyi és szociális ellátás
3.6.5. Oktatás
3.6.6. Igazgatási intézmények
3.7. Közlekedési viszonyok
4. Összegzés
Táblázatok
Módszertan
Bevezető
Nagyvárosaink arculata történelmi léptékkel mérve igen rövid idő alatt figyelemre méltóan átalakul, a városlakók száma, összetétele látványosan változik.
A városfejlődésnek az ipari forradalomtól vizsgálva sajátos állomásai vannak. Az első szakasz az iparosítással összefüggő robbanásszerű növekedés, ami Magyarországon a 19. század utolsó harmadában a kiegyezést követően jött létre. A növekvő felvevőképességű ipar a városokba vonzotta a falusi népességet. Ez a folyamat akkor elsősorban a fővárost jellemezte. Ezt a viszonylagos dekoncentráció, az intenzív fejlődés időszaka követi. Fokozódik a tercier szektor részesedése, számottevően fejlődik a helyi infrastruktúra, a zsúfolt központi területekről a népesség átvándorol az elővárosokba, a város népessége növekszik. Magyarországon ez a szakasz a hetvenes években indult el. A harmadik stádium a dezurbanizáció, ami hazánkban jól érzékelhetően még csak Budapesten kezdődött el a kilencvenes években. Jellemzője a foglalkoztatottságban a termelő ágak szerepének radikális csökkenése. A foglalkoztatottak legnagyobb része a tercier szektorban tevékenykedik, amelyen belül kiemelkedő szerepe van a kutatásnak, fejlesztésnek. Megnövekszik a városon, illetve annak agglomerációján kívüli rurális térség szerepe.
A városfejlődéssel egyidejűleg a város belső struktúrája is átalakul, új jelenségek jönnek létre. A városrészek különböző természetes, épített környezeti feltételei között eltérően alakulnak az emberi kapcsolatok, a társadalmi szerveződés formái. Az egyes társadalmi csoportok a különböző városrészekben eltérő arányban vannak jelen. Differenciált a lakosság ellátását szolgáló intézmények kiépítettsége, a vállalkozások jelenléte.
A népszámlálási adatok lehetőséget adnak arra, hogy az egyes városrészekben élők főbb demográfia, foglalkozási, háztartási jellemzőit, lakáskörülményeit összehasonlítsuk. A rendelkezésre álló regiszterekből a lakossági ellátás intézményrendszerének kiépítettségében, a vállalkozások jelenlétében meglévő különbségeket is bemutatjuk.
A nagyvárosok belső szerkezetének, tagozódásának feltárása során nyert értékes információk egyaránt érdeklődésre találhatnak a városkutatás nemzetközi és hazai képviselői, a településfejlesztéssel, -rendezéssel foglalkozók, valamint a széles közvélemény körében.