Utószó

Nagy-Magyarország kutatói s a történettudósok közül, a kik nemzetéletünk történetét egy ezredévesnek tanítják s a Hungároktól a Hun történelmi örökséget vagy elvitatták, vagy arról lemondottak, egyik sem ismerte Szent Isidorusnak Ugrios kezdetű okmányát, a mely körül forog Nagy-Magyarország létkérdése.

Paläografiai történelmi s földrajzi bizonyítékaimból nagy-magyarországi nemzetéletünkre folyó ismereteink ezek:

1. Szent Isidorusnak Ugnos kezdetű czikkében föl van fedezve a Rubruk által idézett Major-Ungária történelmi okmánya.

2. Ugnos paläografiai hiba Ugrios helyett Ungrios = Ungros jelentéssel.

3. Szent Isidorus korában Nagy-Magyarország bizonyosan a Kaukáz- és Ural-hegységek által bezárt Volga-folyam vidékén volt.

4. Szent Isidorus korában a pogány Magyarok Ugri néven már világhírű nemzet voltak: ennek következtében az ezeréves magyar kortan túlhaladott álláspont.

5. Nemzetünk még Nagy-Magyarországban létekor örökölte a Hun és Avar hírnevet.

Nagy-Magyarország imént fölfedezett történelmi okmánya nemzetéletünkben korszakalkotó: mert általában pogánykori nemzeti öntudatunknak, különösen állami, közművelődési, nemzetiségi meg faji eredetünk s örökségünk megismerésének sarkalatos kiindulópontját képezi.