CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Első kötet
Előszó
Kazinczy Ferencz
Pákh Albert
B. Eötvös József
Toldy Ferencz
Kriza János
Szigligeti Ede
B. Kemény Zsigmond
Csengery Antal
Arany János
Kölcsey Ferencz
Vörösmarty Mihály
Gróf Széchenyi István utolsó évei
Gróf Széchenyi István mint író
B. Jósika Miklós
Második kötet
Mészáros Lázár
Kossuth Deák halálakor
A Vasárnapi Ujság XXV. évfordulóján
Lukács Móricz
Arany László
Irodalmi beszédek
I. A költészet s az irodalmi műveltség
II. Kisfaludy Károly halála félszázados évfordulóján
III. A nemzeti nyelv és Müller Miksa
IV. A fordításokról
V. A költészet lényegéről
VI. Irodalmunk befolyása nemzeti fejlődésünkre
VII Művészet és erkölcs
VIII. Kisfaludy Károly
IX. A magyar szinészetről
X. A magyar szónoklatról
XI. A nyelvtisztaságról
XII. A történelmi elemről a költészetben
XIII. Hírlapjainkról
XIV. Költői és szépprózai nyelvünk
XV. A tárczaelbeszélésekről
Kisebb beszédek irodalmi ünnepélyeken
I. A Vitkovics-ünnepély lakomáján
II Toldi szerelme bemutatása a Kisfaludy-Társaságban
III. Toldy Ferencz síremlékének felavató ünnepélyén
IV. A Garay-ünnepélyen
V. A Bessenyei-ünnepélyen
VI. Jovanovics János ünnepélyén
VII. Katona József szobra előtt
VIII. Tóth Lőrincz ünnepélyén
IX. Az ezredév ünnepélyén
X. A Bajza-ünnepélyen
XI. A Pálffy Albert-ünnepélyen
XII. Az Arany-emlékszoba megnyitásán
Rövid gyászbeszédek
I. Arany János ravatalánál
II. Greguss Ágost
III. Mailáth György
IV. Tarkányi Béla
V. Ipolyi Arnold
VI. Henszlmann Imre
VII. Csiky Gergely
VIII. Hunfalvy Pál ravatalánál
IX. Szabó István
X. Kossuth Lajos
XI. Gróf Szécsen Antal
XII. Degré Alajos
XIII. Pulszky Ferencz
XIV. Sayous Ede
XV. Abonyi Lajos és Zichy Antal
XVI. Arany László ravatalánál
XVII. Erzsébet királyné
XVIII. Horváth Boldizsár
XIX. Bartalus István
Előszó
Összegyüjtve veszi itt az olvasó emlékbeszédeimet, a melyeket - egyet
kivéve - mind az Akadémia és Kisfaludy-Társaság megbizásából tartottam,
nagy részt ünnepélyes üléseken. Az ily beszédek, ha jól szolgálták az
ünnepélyes alkalmat, a melynek létöket köszönik; ha híven tolmácsolták a
közhangulatot, a mely rendesen hatásuk egyik főoka szokott lenni: elérték
czéljokat, többé nem igen van közük az irodalommal s összegyüjtésöket
legfeljebb csak rendkívüli szónoki becsök igazolhatná. Emlékbeszédeim
nem levén ilyenek, érzem, hogy összegyüjtésöket igazolni tartozom.
Irodalmunk nem gazdag írói élet- és jellemrajzokban, irodalmi és
irodalomtörténeti tanulmányaink sem igen számosak. E hiányt némileg
pótolhatják az irodalmi emlékbeszédek is, ha nem puszta dicsőitések s az
író jellemrajzának legalább körvonalait feltüntetni igyekeznek, íme az ok,
a miért körülményeink között nem tartottam fölöslegesnek emlékbeszédeim
összegyüjtését. Ha olvasóim lelkében ujra föleleveníthetem néhány jelesünk
emlékét; ha egy pár jellemző vonást nyujthatok szellemi arczképökhöz;
ha egy-két eszmét ébreszthetek munkásságuk méltánylására: bizonyára nem
haszontalan dolgot műveltem, s gyüjteményem nemcsak könyveink számát fogja
szaporítani.
Az emlékbeszédekhez mintegy függelékül néhány kisebb dolgozatomat
csatoltam, melyek a Figyelő, Koszorú, Budapesti Szemle és Vasárnapi Ujság
hasábjain jelentek meg. Ezek nem emlékbeszédek ugyan, de minthogy kitünő
férfiak halálakor vagy emlékére irattak, jól sorakoznak az emlékbeszédek
mellé.
Leányfalva, 1879 július 15-én.
Az első kiadásnak itt újra lenyomatott előszava egy kis toldásra szorul, hogy a második kiadás előszavául is szolgálhasson. E második kiadás kétakkora terjedelmű, mint az első volt, mert magába foglalja 1879 óta tartott emlékbeszédeimet is, egy pár oly dolgozattal együtt, melyek kiváló férfiak emlékére irattak. Ide csatoltam még azokat az irodalmi beszédeket és rövidebb necrologokat is, melyeket mint a Kisfaludy-Társaság elnöke mondottam. Ez utóbbiakat leginkább az elhunytak iránti kegyeletből vettem föl e gyüjteménybe.
Budapest, 1901 november 10-én.
Gyulai Pál.