Előszó

Ha valahol, úgy a bányász a kőzeten való munkájának tanulmányozásánál, csak a gyakorlatból merített adatokra építhetünk.

Ha valahol, úgy a bányász a kőzeten való munkájának felügyelésénél, csak a praxisra támaszkodó elmélet adhatja meg a kellő útbaigazítást.

A bányászati munkálatok fölött való felügyelés a bányász-felőr foglalkozás körében, rendkívül fontos szerepet játszik; s bár tagadhatatlan, hogy a bányász-felőr figyelme s felügyelése a bányászüzem minden más ágazatára is ki kell, hogy terjedjen, mert a fejtés csak kellő felügyelés mellett folyhat gazdaságosan: a gyakran költséges biztonosítás, csak akkor fog czélzatának megfelelni, ha kellő gondos felügyelés mellett készül: a szállítás csak akkor lesz megbízható és gyors, ha a bányász-felőr részéről kellő figyelemben részesül; a munka csak akkor fog kellőképpen folyni, ha minden részében körültekintő felügyelés alatt áll; áll az is, hogy a munka a kőzeten alapja s kiindulása a helyesen vezetett s jól fizető üzemnek, mert ha a jövesztő bányászati munkálatok módjára, megválasztására és eredményére befolyó körülmények nem kisértetnek kellő figyelemmel, ha a munkahelyek és munkamódok megválasztása körül hibák történnek, s a munkák a kőzeten hanyagul és fölületesen végeztetnek, akkor a fejtés lehetetlenné válik és az üzemet vezető mérnöknek minden igyekezete kárba vész.

Ha tehát a bányász munkájára való felügyelés, a bányász-felőr munkakörének nevezetes, ha nem is mondom, bár talán joggal tehetném, legnevezetesebb feladata, akkor helyes, jogos, és okadatolt, hogy a bányamíveléstan e szakaszát lehetőleg kimerítően, bőven és részletesen tárgyalom; s helyes, jogos és okadatolt, ha a gyakorlat kívánalmainak szem előtt tartásával a munkamódok általános részletezése után, az érczbányákban, vasbányákban, szénbányákban, petróleum stb. bányákban, a sóbányákban, kőfejtés- és földásás közben használatos munkamódokat külön-külön s hazánk viszonyainak tekintetbe vétele mellett lehetőleg kimerítően tárgyalom.

Segítő könyvekül, a legújabb bányamíveléstanokat, ezek közül pedig különösen Gaetzschmann s Köhler munkáit, s saját Bányamíveléstan-omat használtam; elsőből a gyakorlati irányelveket, másodikból a legújabb vívmányokat, saját munkámból a rendszert vevén át.

Talán szememre fogják vetni itt-ott, hogy irodalmi jegyzetekkel fukarkodtam, talán hibáztatni fognak, hogy sok rajzot adtam; várom a tárgyilagos kritikát: s most csak azt említem fel, hogy az első helyen említett hiány, mint a második helyen említett túlzás, a kitűzött czél felé való következetes törekvés természetes folyománya.

Selmeczbánya, 1899. évi julius hóban.
A szerző.