CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
1. A tervezés munkafázisai
1.1. Helyzetfelmérés
1.2. A koncepciók kialakítása
1.3. A technológiák tervezése
1.4. A matematikai modell összeállítása
1.5. A variánsszámítás
1.6. Döntés
1.7. A tervmérlegek kidolgozása
2. A matematikai programozási modell általános megfogalmazása, s alkalmazásának lehetőségei
2.1. Az általános matematikai programozási modell
2.2. A lineáris programozási modell általános megfogalmazása
2.3. A lineáris programozás lényegének ismertetése egyszerű példa alapján
2.4. A dualitásról
2.5. A matematikai programozás alkalmazásának területei és lehetőségei a mezőgazdaságban
3. A klasszikus lineáris programozási modell alkalmazása a mezőgazdasági vállalatok tervezésében
3.1. A matematikai modell változói
3.1.1. Szántóföldi növénytermelési és -értékesítési tevékenységek
3.1.2. Szántóföldi takarmánytermelési tevékenységek
3.1.3. Zöldségtermelési és -értékesítési tevékenységek
3.1.4. Szőlő- és gyümölcstermelési tevékenységek
3.1.5. Rét- és legelőgazdálkodási tevékenységek
3.1.6. Állattenyésztési tevékenységek
3.1.7. Segédüzemi tevékenységek
3.1.8. Kiegészítő tevékenységek
3.1.9. Piaci (értékesítési és beszerzési) tevékenységek
3.1.10. Egyéb tevékenységek
3.1.11. A változók szimbolizálása
3.2. A mérlegfeltételek
3.2.1. A földterület-felhasználás mérlegfeltételei
3.2.2. A munkaerő-felhasználás mérlegfeltételei
3.2.3. Gépfelhasználási mérlegfeltételek
3.2.4. Anyagfelhasználási mérlegfeltételek
3.2.5. Takarmány-mérlegfeltételek
3.2.6. Férőhely- és tárolóhely-mérlegfeltételek
3.2.7. Egyéb mérlegfeltételek
3.3. A célfüggvény
4. A termelési tényezők jellemzése. A klasszikus lineáris programozási modell értékelése
5. A klasszikus lineáris programozási modell továbbfejlesztése; célrealisztikus lineáris programozási modell
5.1. A célrealisztikus lineáris programozási modell
5.2. Egyszerű példa a célrealisztikus modell alkalmazására
6. A célrealisztikus lineáris programozási modell gyakorlati alkalmazása
7. A célfüggvény közgazdasági tartalma a mezőgazdasági vállalatok tervezésében
8. A termőföld közgazdasági értékelése és hasznosításának vizsgálata
9. A munkaerő-felhasználás és a munkaerő-sűrűség hatásának vizsgálata
9.1. A munkaerő jellemzői; a munkaerő mint a termelés korlátozó tényezője
9.2. A munkaerő-sűrűség hatásának vizsgálata
10. A termelési eszközökkel való gazdálkodás néhány kérdése
10.1. A termelési eszközök csoportosítása és jellemzése
10.2. Az eszközök kihasználásának kérdései
10.3. Az eszközellátottság és a jövedelem összefüggése
11. A termőföld, a munkaerő és a termelési eszközök felhasználásának összefüggő vizsgálata
11.1. Az alkalmazott módszer és feltételezés
11.2. A termőföld, a munkaerő és a termelési eszközök, valamint a termelési szerkezet és a jövedelem kapcsolatának vizsgálata lineáris programozással
Irodalom
Bevezetés (részlet)
A vállalati gazdálkodás kérdéseinek tanulmányozása és a vállalati döntések megalapozása a szocialista vállalatok fejlődésével mindinkább előtérbe kerül. A vállalat fejlődése során a gazdasági döntések mind nagyobb jelentőségre tesznek szert, s egy-egy jól vagy rosszul megalapozott döntés hatásaiban és arányaiban egyre nagyobb befolyást gyakorol a vállalat gazdálkodására és a jövedelmezőségre.
[...]
A döntések megalapozása olyan módszereket igényel, amelyek birtokában egyre inkább képesek vagyunk átfogni a gazdasági jelenségeket a maguk bonyolultságában és komplex kapcsolatukban. Különösen kívánatos lehet, hogy a döntések jövőbeni hatását előre lejátsszuk, "laboratóriumi úton" megvizsgáljuk. A matematikai programozás éppen azáltal válik mindinkább a döntések megalapozásának hatékony eszközévé, hogy lehetővé teszi a vállalat tevékenységének komplex elemzését, a döntések várható következményeinek egzakt módszerrel, rövid idő alatt történő "laboratóriumi" vizsgálatát.
Egy ilyen vizsgálat még semmire sem kötelez, eredményét hasznosíthatjuk vagy elvethetjük, legfeljebb a vizsgálat költségeit, néhány ezer forintot veszítettünk, míg egy megalapozatlan döntés megvalósítása által néhány millió forint veszteség érheti a vállalatot. A matematikai programozás alkalmazásának - amint azt a továbbiakban látni fogjuk - számos előnye van, kezdve a különböző döntési változatok "laboratóriumi" vizsgálatának lehetőségétől, a legjobb, legjövedelmezőbb döntési változat kiválasztásának lehetőségén keresztül egészen a vállalatvezetés szemléletére gyakorolt jó hatásig.
A matematikai programozás alkalmazásának vállalati tervezésben történő széles körű elterjesztéséhez mindinkább ki kell dolgozni a különböző népgazdasági ágak sajátosságainak megfelelően a konkrét alkalmazások rendszerét, fejleszteni kell a modellszerkesztés módszerét, hogy a gyakorlati problémákat mindinkább a maguk bonyolultságában és komplexitásában tudjuk megközelíteni. Munkámban e tekintetben is szeretnék előrelépést tenni, természetesen nem tartva igényt a teljességre.
Célkitűzésem többirányú. Bizonyos értelemben módszertani kézikönyvnek szánom azok számára, akik a matematikai programozás mezőgazdasági alkalmazásával foglalkoznak vagy foglalkozni kívánnak, különösen azoknak akik a programozás legszükségesebb matematikai alapjait már elsajátították. Egyben azonban az érdeklődők táborát is szélesíteni szeretném; ezért törekszem arra, hogy megfelelően leegyszerűsített magyarázatokkal szolgáljak a matematikában kevésbé járatos mezőgazdasági mérnök olvasó számára. Egyes részek - pl. a 2.3. alfejezet -, kimondottan e célt szolgálják. Másrészt a gyakorlati alkalmazások eredményeinek bemutatásával szeretném ráirányítani a figyelmet a matematikai programozás mezőgazdasági alkalmazásának eredményességére, hasznosságára.
Vizsgálataim lehetségessé és szükségessé teszik, hogy néhány elméleti kérdéssel is foglalkozzak, amelyek mind a matematikai programozással, mind a közgazdasági elméleti kérdésekkel, mind pedig a mezőgazdasági irányítással és vezetéssel foglalkozók körében érdeklődésre tarthatnak számot.
E többirányú célkitűzés egyeztetése nem könnyű feladat és bizonyosan nem sikerül maradéktalanul megoldanom. A matematikai programozás mezőgazdasági alkalmazásának sokoldalúsága azonban ösztönöz e sokirányú célkitűzésre.
Törekszem arra, hogy a valóságot megközelítő lineáris programozási modellt adjak közre, amelyet már több mezőgazdasági vállalat középtávú fejlesztési tervének elkészítése során alkalmaztunk, s amely sikeresen állta ki a gyakorlat próbáját. Munkám során különös figyelmet fordítok a legfontosabb termelési tényezők vizsgálatára, a termelési szerkezet és a termelési tényezők összefüggéseinek elemzésére, a komplex vállalati modellek vizsgálatára. Természetesen a modell mindig csak valamilyen közelítése a valóságnak. A közelítés pontossága függ a tudományok fejlődésétől, s azok fejlődésével várhatóan egyre pontosabb lesz, de a modell soha nem lesz még csak adekvát sem a valósággal.
Az a tény, hogy munkám során a matematikai programozásnak legegyszerűbb formáját, a lineáris programozást vagyok kénytelen alkalmazni, önmagában is a valóság leegyszerűsítéséhez vezet. A jövő tágabb lehetőségekkel kecsegtet, de jelenleg e lehetőségek (nemlineáris programozás, egészszámú programozás, sztochasztikus programozás stb.) jórészt csak elméleti formában állnak rendelkezésre; szélesebb körű gyakorlati elterjesztésre ma még nem alkalmasak.
Munkám nem történeti jellegű, s a probléma természeténél és szerteágazó jellegénél fogva nem tesz lehetővé egy összefüggő irodalmi áttekintést. Általában csak a tárgyalás során felmerülő irodalmi hivatkozásokra szorítkozok, nem tartva számot itt sem a teljességre, a terjedelmesség elkerülése érdekében.
Nem törekszem elméleti matematikai eredményekre. A matematikát segédeszközként alkalmazom, ezért kerülöm az önmagában való matematikai tárgyalásmódot. Természetesen, a probléma természetéből adódóan, nem mondhatok le a matematikai formulák alkalmazásáról, azokat azonban igyekszem minden esetben gazdasági tartalommal megtölteni. Eljutok néhány közgazdasági elméleti megállapításhoz is. Esetenként egzakt módon alátámasztom a jelenleg elfogadott közgazdasági elméleti tételek érvényesülését adott körülmények között. Más esetben a jelenleg elfogadott elméleti tételek érvényesülését egzakt módon nem találtam bizonyíthatónak, azokkal ellentétes, vagy más formában érvényesülő tételekhez jutottam. Előfordul az is, hogy ismert tételeket más oldalról világítok meg.
Elméleti megállapításaim egzakt módon bizonyíthatók, illetve a vizsgálat során alkalmazott körülmények és feltételezések között bizonyíthatóan fennállnak. Az elméleti tételek és törvényszerűségek általában bizonyos körülményekhez és feltételekhez kötődnek, s csak ezen körülmények között érvényesülnek. Ez természetesen vonatkozik az általam tett megállapításokra is, s ezt szükségesnek tartom már most hangsúlyozni. Ezért arra is törekszem, hogy vizsgáljam a különböző feltételek között érvényesülő törvényszerűségeket. Ez esetenként absztrakciókat tesz szükségessé, azonban úgy vélem, egy tudományos vizsgálatban ez nemcsak lehetséges, de szükségszerű is.
A szerző