CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Lungu Aleaxandru: Hihetetlen szárnyas oltárok, avagy mit akart mondani a költő
avaktavia - prinţul - a herceg
lalu bli blahat - copilul şi marea - a gyermek és a tenger
aaasuax - cuvântul cânta la om - embernek dalol a szó
tombulub - de pe piatră - kövön
branmgram - cântec la drâmbă - dorombdal
pabahaumheh - pendulerea miresmei - a menyasszony ingázása
olam bliar - descântecul lui Olam - Olam ráolvasása
tözmentumadez - privirea aztecului - az azték pillantása
uoer - singurătatea rea - rossz magány
ampordampraf - supremul umil - legnagyobb alázat
sinteö - sine + cer = sincer - nyíl + tan = nyíltan
trummer ummar ur urnar - cântă pământul rănit - a sebzett föld dala
loalao lilulato - lacrima înflăcărată - lángoló könny
pasmadarfluga - lapte albastru - kék tej
tux uvax - calea umbrei trezite - a felkeltett árnyék útja
anois teacht an - a sosit primăvara - itt a tavasz
anoabu - privirea unui val - a hullám tekintete
elap amög - acrobatul faur - teremtő akrobata
tuaaaoi - cântec de greiere în iarnă - tücsökdal a télben
keinovuopio - şopteşte mirosul ren - a rén szagának suttogása
muman tam - paznicul tam - az őr hirtelen
pritt ritrit rititril - dans în întuneric - tánc a sötétben
oi - ei - ők
ooo ohoho hop - înluminată cu veşminte ciudate - megvilágosodva furcsa öltözetben
aiu maritra - în a focului mirare - a csodálkozás tüzében
şuuaş ffuaus şiptj - omul cu cheia de gheaţă - ember a jégkulccsal
azif - tăria mitului lent - a lassú mítosz ereje
zegrat - murmur violet - lila moraj
obala - în Olam - Olamban
orpyngalyk - doxa - doxa
amokiruki - reducerea la absurd - reductio ad absurdum
kistermi pesuvis hedine - şi vîntau beznele aurite - és elhessegették az aranyozott vaksötétet
tarinmi mimicri pteta - şi în loc de fructe lacrimi plâng - és gyümölcs helyett könnyezés
sjoi feni takeru - părul reginei în zori - a királynő haja hajnalban
babb - aerul primei întilniri - az első találkozás levegője
vaxsax - darabană în timp ce aşteaptă - miközben vár a kisdob
uzihh - martiorul - a tanú
ourugutu - pupila călăuzei - az útmutató szembogara
anned - puterea indolenţei - a nemtörődömség ereje
balsam - balul furnicilor - a hangyák bálja
tiamuiti - lacrima păsării între stropii de ploaie - madárkönny az esőcseppek között
ösi tö - poetul de aer - légköltő
sausausisi - camera de comerţ - kereskedelmi kamara
emesal - aurul zorilor - a hajnal aranya
zibev - cheia de boltă - a boltozat kulcsa
ori ba da ti - unduirea - ringás
sleutex utvex - ieşirea înspre lăuntru - kilépés a bensőbe
pabat - răsad - palántázás
monarhul - monarhul - az uralkodó
Előszó
A születések fölött őrködő, Máramarosba kiküldött angyal, az ötvenes évek
közepén megpillantott egy magzatot, aki az álmodozás három magját viselte
a homlokán. Olyanok ezek a magok, mint a névtelen csillagok. Szólt a
sorstündéreknek az angyal. Parancsolta, hogy ezek a magok rügyezők,
lombhozók és virágozók legyenek. Így született Dohi Alexandru a költő.
Született költő. Magányos, légiesre felkent, mellőz csaknem minden eddigi
mintát. Nem ismer hovatartozást. (Nem tartozott a nyolcvanasok szektájához.)
Dohi Alexandru különféle formába alkotja verseit, a szűkszavú jegyzettől
a villámló zuhatag-költeményig, amelyben a szavak fenyegetően görögnek
szakadatlanul. Így aztán szövegei azt az érzést keltik az olvasóban, hogy
nem mindig más költővel találkozott, hanem egy újjal, akit Dohi Alexandru-nak
hívnak. Ez az érzésem elmélyült, amikor az 1994-ben írt Altermundia hét
részletét a Képzeletbeli népek lírájának kieszelt fordításai alcímmel
megkaptam. Itt sorakoznak (a költő és a magunk) hozzávaló magyarázataival,
ezek is a kötet következő oldalain. Tulajdonképpen hét hasonló triptichonról
van szó. Első része, amelyet a szerző a képzeletben talált képzelt
kéziratnak a nevez, elfelejtett sokezeréves képírás újraalkotása. A vers
ősrégi, az ember mielőtt megtanulta a betűvetést, a szót, rátalált annak
módjára, hogy képzeletét formába öntse, felruházza. A második rész: a
képzelt kézirat fonetikus megfogalmazása - jó rokona a madárnyelv játékos
formájának, a ráolvasásoknak, a beszéd előtti gügyögésnek, de a darabos
költeménynek, a hangokból álló lettrista szövegeknek. A harmadik rész: a
képzelt kézirat képzelt fordítása az előbbi két rész átírása a mai kiejtés
szerint. Minden hármas egység, látszólag rendellenes elemekből kialakított
egyetlen egész, amely által a nem gáncsoskodó, a meglepetést kedvelő olvasó
a vers rövidített, de nem csonkított történelmét követheti nyomon. Íme,
"mit akart mondani a költő".
Lungu Alexandru