CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Előszó
Bevezető gondolat: A sorsfordulók dilemmái
I. A vállalat és az állam viszonya
1. A vállalat: a szocialista gazdaság egyik nagy kérdőjele
1.1. Technológiai és innovációs láncok szakaszai a vállalat szervezeti és érdekközösségében
1.2. A vállalat ellentmondásos pozíciója a technológiai láncokban
1.3. A technológiai és innovációs láncok feszültségekkel teli összenövései a vállalaton belül
2. Vállalattípusok
2.1. Mikroökonómiai dimenzió
2.2. Makroökonómiai megközelítés
2.2.1. A vállalatok jellegeltérésével kapcsolatos szemléleti atavizmusok
2.2.2. A gazdaság vállalati szerkezetének heterogén volta
2.2.3. A vállalatok relatív piaci pozícióinak különbségei
2.2.4. A vállalatok makroökonómiai pozícióiban meglevő különbségek
2.3. A vállalatjelleg mérése
3. A népgazdaság piaci kapcsolatainak rendszere
3.1. A népgazdaság piaci kapcsolatainak mérlege (PKM)
3.2. A PKM speciális esetei
3.3. Műszaki-gazdasági kultúrák hálózati mérlege (KHM)
3.4. A szellemi termékek piaci kapcsolatainak mérlege (SZTPM)
3.5. A piaci kapcsolatok rendszere mint az állam és a vállalat kapcsolatának alapja
4. A szocialista állam gazdasági szerepe: "beavatkozó", "gazdálkodó", vagy "vállalkozó"?
4.1. Az állam gazdasági funkcióinak fejlődése (Néhány megjegyzés)
4.2. A szocialista állam gazdasági funkciói
4.2.1. Az operatív közbelépések helye és szerepe
4.2.2. A gazdaságstratégia megalkotása
4.2.3. Néhány gondolat a népgazdasági tervezéssel és a terv jellegével kapcsolatban
4.2.4. A szabályozórendszer: sajátos együttműködés a vállalatok és az állam között
4.2.4.1. A termelői árak
4.2.4.2. A határárfolyam
4.2.4.3. A kamat és a bank vállalkozói jutaléka
4.2.4.4. A tőke- és nyereségátcsoportosítás, illetve elvonás mint a vertikális és a horizontális kapcsolatrendszer szabályozója
4.2.4.5. Vállalatközi integrációk
4.2.4.6 A vállalatok és az állam kooperatív együttműködése a szabályozás fejlesztésében
II. Az egyén és a közösség viszonya
5. A dolgozó és a vállalat
5.1. A vállalatnál dolgozó ember "Janus-arcúsága"
5.2. A vállalaton belüli kiskollektívák szerepe
5.3. A vállalati személyi jövedelem tényezői a vállalaton belüli kiskollektívák autonómiája esetén
6. Az egyén és az állam gazdasági kapcsolata
6.1. A fogyasztási cikkek piaca. Fogyasztói árak
6.2. A szociálpolitika: a teljesitményelvű elosztás tudatos korrekciója
6.2.1. A szociális kiadások fajtái és formái
6.2.2. A szociálpolitika hatékonysága
6.2.3. Néhány javaslat a szociálpolitika hatékonyságának javítására
III. Egyensúly, fejlődés, társadalom (Összefoglaló gondolatok)
7. A szocialista társadalom érdekszerkezete (Az egyén, a vállalat és az állam globális érdekhálózata)
7.1. A népgazdaság fejlődése: az egyén, a vállalat és az állam együttes, nagy vállalkozása
7.2. A gazdaságirányítás folyamatos reformja
7.3. Gazdaság és demokrácia
Fülszöveg
"...Az a rendőr például, aki mindenkit figyelmeztet, büntet, aki a lámpa
piros jelzésénél megy át az úttesten, egyrészt megmenti az egyéneket a
közvetlen életveszélytől, másrészt némi pénzt gyűjt össze a költségvetés
számára; az olyan átkelőhelyen azonban, ahol feltűnően sok a pirosban való
átszaladás, előbb-utóbb érdemes megnézni, a tényleges forgalmi viszonyoknak
megfelelően van-e a jelzőlámpa beállítva. Körülbelül ilyen helyzetbe
kerültünk a gazdaságirányítással is. Az utóbbi években fokozottan
tapasztaljuk, hogy a szabályozásunk egyoldalúan »visszafog«,
ahelyett, hogy a kitörésre alkalmas pontokon előrelökne; az érdekeltségi
viszonyok nem hegyeződnek ki eléggé az emberi szorgalom és tehetség
kibontakoztatására a vállalatokon belül és a vállalati kockázatvállalásra a
népgazdaságon belül, holott tisztában vagyunk azzal, hogy ez az a két
pont, ahol a magyar népgazdaság megfogható és átbillenthető a szó szoros
értelmében vett intenzív fejlődési vágányra. Minden jel arra mutat, hogy
nem elég (noha nem is haszontalan) a meglevő szervezetek és szabályozók
apróbb pályamódosításaival élnünk, hanem tudatos, átfogó, komplex
fejlesztés állapotába kell tennünk a gazdaságirányítási rendszerünk
egészét..."
- A szerző e kötetében éppen a gazdaságpolitika egyik égető kérdésére, a
gazdaságirányítás továbbfejlesztésének rendezőelveire keresi a választ.
Munkája - a szocialista gazdaságirányítás átfogó koncepciójának a
kimunkálásával - egyben pozitív hozzászólás is ahhoz a vitához, amely a
gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatban Magyarországon folyik, s amely
az utóbbi években különösen megélénkült.