Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kozma Ferenc
Egyén, vállalat, állam

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

Előszó
Bevezető gondolat: A sorsfordulók dilemmái

I. A vállalat és az állam viszonya

1. A vállalat: a szocialista gazdaság egyik nagy kérdőjele
1.1. Technológiai és innovációs láncok szakaszai a vállalat szervezeti és érdekközösségében
1.2. A vállalat ellentmondásos pozíciója a technológiai láncokban
1.3. A technológiai és innovációs láncok feszültségekkel teli összenövései a vállalaton belül

2. Vállalattípusok
2.1. Mikroökonómiai dimenzió
2.2. Makroökonómiai megközelítés
2.2.1. A vállalatok jellegeltérésével kapcsolatos szemléleti atavizmusok
2.2.2. A gazdaság vállalati szerkezetének heterogén volta
2.2.3. A vállalatok relatív piaci pozícióinak különbségei
2.2.4. A vállalatok makroökonómiai pozícióiban meglevő különbségek
2.3. A vállalatjelleg mérése

3. A népgazdaság piaci kapcsolatainak rendszere
3.1. A népgazdaság piaci kapcsolatainak mérlege (PKM)
3.2. A PKM speciális esetei
3.3. Műszaki-gazdasági kultúrák hálózati mérlege (KHM)
3.4. A szellemi termékek piaci kapcsolatainak mérlege (SZTPM)
3.5. A piaci kapcsolatok rendszere mint az állam és a vállalat kapcsolatának alapja

4. A szocialista állam gazdasági szerepe: "beavatkozó", "gazdálkodó", vagy "vállalkozó"?
4.1. Az állam gazdasági funkcióinak fejlődése (Néhány megjegyzés)
4.2. A szocialista állam gazdasági funkciói
4.2.1. Az operatív közbelépések helye és szerepe
4.2.2. A gazdaságstratégia megalkotása
4.2.3. Néhány gondolat a népgazdasági tervezéssel és a terv jellegével kapcsolatban
4.2.4. A szabályozórendszer: sajátos együttműködés a vállalatok és az állam között
4.2.4.1. A termelői árak
4.2.4.2. A határárfolyam
4.2.4.3. A kamat és a bank vállalkozói jutaléka
4.2.4.4. A tőke- és nyereségátcsoportosítás, illetve elvonás mint a vertikális és a horizontális kapcsolatrendszer szabályozója
4.2.4.5. Vállalatközi integrációk
4.2.4.6 A vállalatok és az állam kooperatív együttműködése a szabályozás fejlesztésében

II. Az egyén és a közösség viszonya

5. A dolgozó és a vállalat
5.1. A vállalatnál dolgozó ember "Janus-arcúsága"
5.2. A vállalaton belüli kiskollektívák szerepe
5.3. A vállalati személyi jövedelem tényezői a vállalaton belüli kiskollektívák autonómiája esetén

6. Az egyén és az állam gazdasági kapcsolata
6.1. A fogyasztási cikkek piaca. Fogyasztói árak
6.2. A szociálpolitika: a teljesitményelvű elosztás tudatos korrekciója
6.2.1. A szociális kiadások fajtái és formái
6.2.2. A szociálpolitika hatékonysága
6.2.3. Néhány javaslat a szociálpolitika hatékonyságának javítására

III. Egyensúly, fejlődés, társadalom (Összefoglaló gondolatok)

7. A szocialista társadalom érdekszerkezete (Az egyén, a vállalat és az állam globális érdekhálózata)
7.1. A népgazdaság fejlődése: az egyén, a vállalat és az állam együttes, nagy vállalkozása
7.2. A gazdaságirányítás folyamatos reformja
7.3. Gazdaság és demokrácia



Fülszöveg

"...Az a rendőr például, aki mindenkit figyelmeztet, büntet, aki a lámpa piros jelzésénél megy át az úttesten, egyrészt megmenti az egyéneket a közvetlen életveszélytől, másrészt némi pénzt gyűjt össze a költségvetés számára; az olyan átkelőhelyen azonban, ahol feltűnően sok a pirosban való átszaladás, előbb-utóbb érdemes megnézni, a tényleges forgalmi viszonyoknak megfelelően van-e a jelzőlámpa beállítva. Körülbelül ilyen helyzetbe kerültünk a gazdaságirányítással is. Az utóbbi években fokozottan tapasztaljuk, hogy a szabályozásunk egyoldalúan »visszafog«, ahelyett, hogy a kitörésre alkalmas pontokon előrelökne; az érdekeltségi viszonyok nem hegyeződnek ki eléggé az emberi szorgalom és tehetség kibontakoztatására a vállalatokon belül és a vállalati kockázatvállalásra a népgazdaságon belül, holott tisztában vagyunk azzal, hogy ez az a két pont, ahol a magyar népgazdaság megfogható és átbillenthető a szó szoros értelmében vett intenzív fejlődési vágányra. Minden jel arra mutat, hogy nem elég (noha nem is haszontalan) a meglevő szervezetek és szabályozók apróbb pályamódosításaival élnünk, hanem tudatos, átfogó, komplex fejlesztés állapotába kell tennünk a gazdaságirányítási rendszerünk egészét..."

- A szerző e kötetében éppen a gazdaságpolitika egyik égető kérdésére, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének rendezőelveire keresi a választ. Munkája - a szocialista gazdaságirányítás átfogó koncepciójának a kimunkálásával - egyben pozitív hozzászólás is ahhoz a vitához, amely a gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatban Magyarországon folyik, s amely az utóbbi években különösen megélénkült.


×