Néhány éve annak, hogy megkíséreltem összefoglalni kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink addig ismertetett, vagy tőlem felkutatott könyvészeti adatait. A felsorolás nem volt és nem is lehetett teljes és ezért most szükségesnek tartom dolgozatom pótlásaképpen közzétenni azokat az adatokat, amelyeket akkor figyelmen kívül hagytam, vagy amelyek azóta kerültek elő.

[...]

Az itt alább következő könyvészeti adatközlés 84 olyan kéziratos forrást ölel fel, amelyek kiegészítik kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink már eddig félezernél több darabból álló sorát. Az alább felsorakoztatott kéziratos forrásoknak csak egy része jelent teljesen új, eddig nem ismertetett anyagot, másik része csak előbbi tanulmányomból kimaradt vagy a már felölelt forrásokra vonatkozó újabb adatokat nyújtja. Hogy ezt ilyen mértékben megtehetem, ezért külön köszönettel tartozom M. Nagy Ottó zilahi református Wesselényi kollégiumi tanárnak, aki nekem nehány kéziratot kölcsönzött. A pannonhalmi Szent Benedek-rend könyvtára kéziratainak ismertetését Gacs Emilián szíves levélbeli közlésének köszönöm. A székelyudvarhelyi református kollégium kéziratos anyagát Nagy Elemér tanítóképző intézeti tanár lekötelező előzékenységéből nemcsak a helyszínen tanulmányozhattam, hanem az egyik terjedelmesebb kéziratot a kolozsvári református kollégium könyvtára útján Kolozsvárt is forgathattam. A székelyudvarhelyi kéziratok esetében a külső könyvészeti adatok közlésével is inkább törődtem, mivel e kéziratokat eddig még nem ismertették.

A kéziratokat ezúttal is jónak láttam vallásos és világi források csoportjára osztva külön-külön tárgyalni. Természetes azonban, hogy ez az elkülönített tárgyalás sem történhetett bizonyos erőszakoltság nélkül, hiszen a kéziratok egy részében a vallásos és világi anyag egymástól el nem választhatóan egybefonódva alkotja egy-egy kézirat anyagát. A vegyes tartalmú kéziratok esetében a kéziratos forrásokat vagy az egyik, vagy a másik csoportba osztottam be aszerint, hogy melyik csoport szempontjából tartalmazott fontosabb, érdekesebb anyagot. A kéziratos források ismertetésében ezúttal is az eddigi rendszert követtem. A kézirat külső alakjára vonatkozó adatok után a szövegkiadásokat soroltam fel, azután az ismertetést és teljesen elkülönítve a kéziratra vonatkozó esetleges irodalmat adom.