Öreg diófánk

Egy öreg diófa van az udvarunkban
Réges-rég ültettük fiatal korunkban.
Jól érzi itt magát, szeret velünk élni
Attól, hogy kivágjuk, nem kell neki félni.

Végig nézhette az egész életünket
Látta felnőni a két gyermekünket
Ők már azóta egy-egy külön család
Csak ketten maradtunk s az öreg diófánk.

Olyan nagyra nőtt már befödi az udvart
Nyári melegekben nekünk hűs árnyékot tart.
Most már több az időnk kiülni alája
Visszaemlékezni, fiatal korunkra.

A két gyermekünk, mikor haza látogat
A diófa ága boldogan bólogat.
Az unokák sokat játszanak alatta,
Hiszen itt töltik a szünidőt nyaranta.

Mi már az élettől nem várunk túl sokat
Nem baj, hogy életünk íj gyorsan elszaladt
Csak még soká tudjunk a fa alá kiülni
Békességben együtt alatta hűsölni.