Béke és Szeretet

Szeretni a másik embert nem is olyan nehéz.
Aki ebben példát mutat, rá mindenki felnéz.
Olyan jó lenne a világbékés szeretetben,
Ha békében tudnánk élni ebben az életben.

Az nem lehet, hogy egymásra gyűlölettel nézzünk,
Hogy egymásnak olyan sokszor annyi rosszat tegyünk,
Ám ha sokan azt szeretnénk, legyen köztünk béke,
Akkor biztos ez az élet boldog lenne végre.

Félre kellene tenni gyűlöletet s haragot,
Elfelejthetnénk már végre a háborúságot.
Akkor igazi béke lesz itt ezen a földön,
Sokkal jobb és sokkal szebb lesz itt a földön minden.

Ne engedjük senkinek se, hogy bármit elrontson,
Hanem inkább velünk együtt csakis jót akarjon.
Akkor mindenki boldog lesz, s szeretjük majd egymást,
Mert békében, s szeretetben élni egészen más.

Békenap

A békéről nem elég csak beszélni,
A békéért mindent meg kell ám tenni.
Tenni akarásnak bennünk kell lenni,
Helyes útra lépni és azon menni.

A háborúnak réges-rég vége már,
A bombázás, nekünk, rossz emlék ma már.
Az a sok borzalom, mit akkor éltünk,
Pincébe bujkálva rettegtünk, féltünk.

Ne engedjünk azt újra megtörténni,
Hogy embernek, emberre kelljen lőni,
Gyermekeknek békében kell felnőni,
Gyűlöletet és haragot kerülni.

Minden ember, csakis békét szeretne,
Béke nélkül, semmi jó nem lehetne.
Őrizzük a béke lángját szívünkben,
S a jóságot, mélyen bent a lelkünkben.

Szeressük hát mindig egymást emberek.
Itt is, meg a nagyvilágban, ha lehet.
Ha a béke nem csak vendég lesz nálunk,
Akkor biztos boldog emberré válunk.