A nyögdíjas

Hogyha elég sokáig élsz,
Akkor bizony nyugdíjba mész.
Nem lesz többé munkahelyed,
S nem lesz többet fizetésed.

De kiküldik majd a nyögdíjad,
Attól jól nem érzed magad.
Még nem tudod elképzelni,
Hogyan fogod beosztani.

Bár kevés lesz a nyögdíjad,
Legalább sok időd marad.
Jut majd jó sok pihenésre,
Haverokkal sörözésre.

De van ki nem így gondolja,
És az idődet beosztja.
Kikelsz reggel az ágyadból,
Nyugodtan beágyazhatol.

Nem kell munkába sietni,
Mehetsz kutyát sétáltatni.
Megismered a porszívót,
Meg bútorportalanítót.

Virágokat locsolgathatsz,
Kis pihenő időt kaphatsz.
Aztán be kell vásárolni,
Meg csekkeket befizetni.

Azt sem tudod hol a fejed,
Mert már otthon vár a nejed.
Kikészítve a sok cipő,
Honnan kerül ennyi elő?

Mire mindet kipucolod,
Meg a helyére pakolod,
Azt hiszed, hogy ezzel vége,
Pihenhetsz egy kicsit végre.

De akkor meg jön a párod,
A hátam megmasszírozod?
Kényeztetsz egy kicsit engem?
Olyan jó így veled lenni.

Nincs már semmihez sem kedved,
Még sörözni sem, elmenned.
Kevés nyögdíj semmi idő,
Ez vár rád, ha megöregsző.