Tizenhatodik kerület

Történelmünk viharában,
öt pontján a Rákos-tájnak,
kicsírázott öt kis falu,
kisebb-nagyobb volt a súlyuk.

Cinkota az idősb testvér,
Mátyás előtt már ismerték.
Nagyiccéje lett az mégis,
amiről sokan ismerik.

Szentmihálynak több neve volt,
Puszta-, Rákos- a megszokott.
Több mint félévszázad, ahol
ő jelentett egy súlypontot.

Mátyásföld, mint pihenőhely,
keresett volt a békéje.
Sok-sok híres-neves ember
talált benne nyugodt fészket.

 Sashalom a terjeszkedés,
lakossági növekedés
hatására megszületett,
egyre jobban keresett lett.

Árpádföldnek csendessége,
békéje és levegője
vonzott oda olyanokat,
akik szorgosan dolgoztak.

Ötükből lett aztán, egyszer
egy kerület Budapesten.
Tizenhatos számot kapott,
csendben, lassan összeszokott.

Ő is átélt mindent, ami
forrt és huszadik-századi.
Reménye most, hogy megmarad
szép zöldnek a fővárosban.