|
Picinyke nő, hangja szárnyal
Montmartre-on az éjszakában.
Élet nehéz, mély sikátor,
remény kevés, hogy kilábol.
De a hangja, ami szárnyal,
ráterül már a világra.
Mély döbbenet, mély csodálat
hatása a méltóságnak.
Élet-gyertya Ő, hisz lángol,
mindkét végén, jövőt vágón.
Hang lehalkul, csend előtör,
picinyke nő nem jön többször.
|
