Előszó

"Dehát mégis, kik ezek a fiatalok, akik fáradságot nem kímélve ápolják és terjesztik népünk ősi kultúráját, hagyományait, tényleg csak a legkevesebb jutalomért: a tapsért. Néhányan a sok közül. Diákok, kik fellépésekről hazatérve éjjel ragadják kezükbe a könyvet és tanulnak, mert vizsgára készülnek. Alkalmazottak, kik szabadságukat is hajlandók feláldozni azért, hogy részt vehessenek a fellépéseken. Házasok, akik nemegyszer töltik távol a hétvégét, az ünnepeket kis családjuktól. Fiatalok, akiknek érzéseit nehéz volna papírra vetni, vagy talán nem is lehetne, hiszen ők maguk is csak dallal, tánccal tudják ezeket kifejezni."

A Szőttes-archívumban kutatva akadt kezembe az az írás, amelyből a fenti idézetet is kiragadtam. A négyoldalnyi, írógéppel írt szöveg nagy valószínűséggel a hetvenes évek elején született, s az aláírás szerint szerzője Nagy Gábor, de ennél több bibliográfiai adat nem állt rendelkezésemre. Már első olvasás után tudtam, hogy ezzel a gondolattal fogom indítani ezt, a Szőttes negyven évét felidéző kiadványt. Hogy miért? Egyszerű a válasz: mert most, majdnem negyven év után is időszerű. Bár sok minden változott azóta: szocializmusból demokrácia, Csehszlovákiából Szlovákia lett, de a fenti sorok szerint ugyanazt jelenti Szőttes-táncosnak lenni most, mint 1969-ben. S ezt talán csak az tudja, aki már egyszer megtapasztalta.

Negyven év hosszú idő egy együttes életében: a Szőttesnél ez többek között tizenkilenc egész estét betöltő műsort, több száz Szőttes-tagot és több ezer nézőt jelent. S bár a könyv összeállításánál a teljességre törekedtem, szinte elkerülhetetlen, hogy ki ne felejtődjön valaki vagy valami az emlékezés során. Ilyen szempontból tekintsék, kedves Olvasók, ezt az összeállítást váznak, amelyre ki-ki tovább szőheti saját Szőttesét.

Köszönettel tartozom mindenkinek, aki segített a kiadvány összeállításában: elsősorban Reicher Gellértnek, hogy minden kérdésemre volt válasza; a Fórum Intézet munkatársainak - külön köszönettel Végh Lászlónak a kutatásban nyújtott segítségért; végül, de nem utolsó sorban a jelenlegi és volt Szőttes-tagoknak - kiemelve közülük Bognár Zsuzsannát, Nagy Myrtilt, Konkoly Lászlót és Kusy Ferencet -, akik bármilyen formában hozzájárultak A Szőttes 40 évének megjelenéséhez.

Kuklis Katalin
szerkesztő