Tétel adatlapja

CÍMLAP

Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Dobosy László: Ózd régi települése
Nagy György: Régi lakóházak berendezése Karcsán
Szabó Lajos: A halászat emlékei Taktaszadán
Faggyas István: Aratás a keleméri földesúri birtokon
Barsi Ernő: Az aratás változása Sályban
Galuska Imre: Nyomtatás Kesznyétenben
Almásy Dénes: A tiszai hajózás és hajóépítés szakszavai
Szabóné Futó Rózsa: Mosás Taktaszadán
Balabás Klára: A családi nevelés hagyományai Nagyrozvágyon
Kelemen Imre: Komaság és keresztelő Hétben
Tóth Judit: A telkibányai református temető
Nagy Géza: Társasmunkák Karcsán
Vass Tibor: Az ózdi vasgyár munkásainak táplálkozási szokásaihoz
Képmellékletek


Előszó

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szép hagyományai vannak az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomnak. Azon túl, hogy a Néprajzi Múzeum évtizedeken át szervezte és irányította az öntevékeny néprajzi kutatók munkáját, megyénkben Lajos Árpád és Bodgál Ferenc különösen sokat tett e mozgalom érdekében. Ez évben immár 20. alkalommal került meghirdetésre az Istvánffy Gyula gyűjtőpályázat, amely két évtizede összefogója és fóruma az amatőr kutatóknak.

Hagyományai vannak annak is, hogy a legjobb néprajzi pályamunkáknak, vagy azok legértékesebb részeinek a Herman Ottó Múzeum publicitást igyekszik biztosítani. 1966-ban Bodgál Ferenc adott ki egy kötetre valót a legjobb gyűjtésekből (Borsod megye népi hagyományai), 1976-ban pedig Dobrossy István szerkesztett tematikus kötetet ezen munkákból (Foglalkozások és életmódok). E kötet folytatása kivan lenni e két korábbi munkának. Eredetileg ugyancsak tematikus válogatást kívánt nyújtani, mely a paraszti életmód változását tükröző írásokban öltött volna testet, azonban a rendelkezésre álló kéziratok még többszöri átdolgozás után sem tették lehetővé ezt a vállalkozást. Éppen ezért jelen kötet tanulmányait csupán egyetlen szál kapcsolja össze: valamennyi írás megérdemli a nyilvánosságot, érdemes arra, hogy az érdeklődő szakemberek és nem hivatásos kutatók megismerhessék őket. A kötet tanulmányainak színvonala persze így sem egységes. Mégis úgy érezzük, hogy a kötet összességében sok új adatot tár fel, újabb vonalakat rajzol meg a megye néprajzi képén, s összességében nyeresége lesz a magyar néprajztudománynak is.

a szerkesztő


×