
CÍMLAP
Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Dobosy László: Ózd régi települése
Nagy György: Régi lakóházak berendezése Karcsán
Szabó Lajos: A halászat emlékei Taktaszadán
Faggyas István: Aratás a keleméri földesúri birtokon
Barsi Ernő: Az aratás változása Sályban
Galuska Imre: Nyomtatás Kesznyétenben
Almásy Dénes: A tiszai hajózás és hajóépítés szakszavai
Szabóné Futó Rózsa: Mosás Taktaszadán
Balabás Klára: A családi nevelés hagyományai Nagyrozvágyon
Kelemen Imre: Komaság és keresztelő Hétben
Tóth Judit: A telkibányai református temető
Nagy Géza: Társasmunkák Karcsán
Vass Tibor: Az ózdi vasgyár munkásainak táplálkozási szokásaihoz
Képmellékletek
Előszó
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szép hagyományai vannak az önkéntes néprajzi
gyűjtőmozgalomnak. Azon túl, hogy a Néprajzi Múzeum évtizedeken át
szervezte és irányította az öntevékeny néprajzi kutatók munkáját,
megyénkben Lajos Árpád és Bodgál Ferenc különösen sokat tett e mozgalom
érdekében. Ez évben immár 20. alkalommal került meghirdetésre az Istvánffy
Gyula gyűjtőpályázat, amely két évtizede összefogója és fóruma az amatőr
kutatóknak.
Hagyományai vannak annak is, hogy a legjobb néprajzi pályamunkáknak, vagy
azok legértékesebb részeinek a Herman Ottó Múzeum publicitást igyekszik
biztosítani. 1966-ban Bodgál Ferenc adott ki egy kötetre valót a legjobb
gyűjtésekből (Borsod megye népi hagyományai), 1976-ban pedig Dobrossy
István szerkesztett tematikus kötetet ezen munkákból (Foglalkozások és
életmódok). E kötet folytatása kivan lenni e két korábbi munkának.
Eredetileg ugyancsak tematikus válogatást kívánt nyújtani, mely a paraszti
életmód változását tükröző írásokban öltött volna testet, azonban a
rendelkezésre álló kéziratok még többszöri átdolgozás után sem tették
lehetővé ezt a vállalkozást. Éppen ezért jelen kötet tanulmányait csupán
egyetlen szál kapcsolja össze: valamennyi írás megérdemli a nyilvánosságot,
érdemes arra, hogy az érdeklődő szakemberek és nem hivatásos kutatók
megismerhessék őket. A kötet tanulmányainak színvonala persze így sem
egységes. Mégis úgy érezzük, hogy a kötet összességében sok új adatot tár
fel, újabb vonalakat rajzol meg a megye néprajzi képén, s összességében
nyeresége lesz a magyar néprajztudománynak is.
a szerkesztő