CÍMLAP
Kozma Ferenc
A nyitott szerkezetű gazdaság
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Bevezető
1. rész. A nemzetgazdaság extern árutermelése és a világpiaci értékrend
1. A nemzetgazdaság extern árutermelése
2. A világpiaci cserearányok
3. A monopóliumok által uralt nemzetközi árrendszer
4. Néhány megjegyzés a valutaárfolyamról
II. rész. A szerkezeti nyitás hatása a nemzetgazdaságra
1. A nemzetgazdaság szerkezeti nyitottsága
2. A nyitás indukciós hatásai
3. A szerkezetileg nyitott gazdaság újratermelésének folyamatábrája
4. A gazdaság szerkezeti nyíltságának és a népgazdasági termelés hatékonyságának összefüggése. Az optimális nyitottság
III. rész. A nemzetgazdaság specializálódásának kritériumai
1. Az időtényező
2. A természeti tényező (kitermelési járadék)
3. Az emberi tényező
4. A beruházott vagyontényező
IV. rész. A szerkezetileg nyitott gazdaság fejlesztési stratégiája
1. A forgalom szerkezete és dinamizmusa: exportorientáció és importhelyettesítés mint a nyílt gazdaság fejlesztési stratégiájának két oldala
2. A nyitottság követelményei a gazdaságirányítással szemben
Fülszöveg
Ma már közismert tény, hogy a nyersanyag-árrobbanással és az energiaválsággal
fémjelzett változások a nemzetközi gazdasági élet tartós jelenségei.
Közismert az is, hogy a nemzetközi gazdaság szerkezetének átrendeződése, a
nemzetközi árarányok megváltozása érzékenyen érinti a magyar népgazdaságot
is. Korántsem egyértelmű azonban, hogy e változások káros hatásainak
kivédésére milyen gazdaságfejlesztési stratégiát kell követnünk a jövőben,
miképp ellensúlyozhatjuk a cserearányok romlásából származó veszteségeket,
a magyar nemzeti munkának a világpiac által történő leértékelését.
Kozma Ferenc új könyve e világgazdasági változások mögötti folyamatok
elméleti vizsgálatát, s a vizsgálatból adódó következtetéseknek a
szerkezetileg nyitott kisgazdaság - Magyarország - gazdaságfejlesztési
stratégiájára való alkalmazását nyújtja. Voltaképp külgazdaság-elméleti
és külgazdaság-stratégiai elemzés, amely a magyar gazdaság előtt álló
legidőszerűbbnek ítélt kérdések felvetésére és megválaszolására helyezi a
hangsúlyt: miképp módosítja a szerkezeti nyitottság a kisgazdaság nemzeti
újratermelési feltételeit; mennyiben befolyásolja e feltételeket az a
körülmény, hogy a nemzetközi gazdasági értékrend monopol-tőkés determináló
hatás alatt alakult ki; milyen hazai tényezőket kell a nemzeti munka
leértékelődésével szembeállítani; létezik-e és ha igen, miképp határozható
meg az optimális szerkezeti nyitottsági fok stb. Részletesen foglalkozik a
szerkezeti nyitás hatásainak elemzésével, e hatások maximális kihasználásának
lehetőségeivel, a külgazdaság-fejlesztési stratégiák történeti elemzésével.
Elemzése során a szerző számos új következtetésre jut, amelyek közgazdasági
gondolkodásunk minden bizonnyal tartósan értékes eredményeivé válnak majd.